Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.
0SZTÁLY1ÖAZITÁS ÉS VOLT UJ OSZTÁLY KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG. 425 a) Azon javak, miket a vér rokonok osztály előtt vagy után egymásnak engedtek, osztály újításnak, minthogy az első osztályba be nem foglalt javak, az ezen alapuló osztályujitásban sem vétethettek figyelembe, tárgyai nem lehettek, (609 i) ellenben azok iránt, a miket egymástól elvettek, osztályujitást az I: 46 alapján indíthattak. (604 i) P) A szerzeményi javakról az ősiekkel összekapcsoltán, az apa által végrendelet tétetvén, mindenik gyermek része kijelöltetett azon hozzáadással, hogy ha valamelyik azon részszel meg nem elégednék, az ősiekből külön mindenik az őt törvény szerint illető részt kivévén, a mi ezen fölül a részére végrendeletileg meghatározott részből hiányzik, a szerzeményekből egészítessék ki: és a vérek az apai végrendelet szerint részöket átvévén, egyik fél ezt sérelmesnek látta magára nézve, ezen fél nem indíthatott osztály újítást, minthogy az osztálytömeg ösi és szerzeményi javakból állván, a szerzeményekre nézve az apa által, a törvény rendelete megváltoztatva lőn, következőn mig ezen rendelkezés meg nem változtatott, a törvény szerinti egyenlő osztályt megállapítani nem lehetett; péld. egy apa 4 gyermekei között akkép rendelkezett, hogy két fi gyermeke egyenként 200 holdat, két leánygyermeke pedig külön 100 holdat nyerjenek osztályrészül, oly módon, hogy ha a gyermekek a végrendelettől eltérnének, az összes ősi vagyon, nevezetesen 600 hold mind a 4 gyermek között egyenlően fölosztatván, a mi a hagyományzott illetvényből még hiányzik, a szerzeményi 200 holdból egészítessék ki; a gyermekek a végrendelet szerint vévén ki részeiket, később a leányok az osztályt, minthogy a végrendeletben ősiekről is intézkedés történt, magokra nézve sérelmesnek látták, ezen sérelem orvoslata végett osztály újítást nem indíthattak, hanem előbb a végrendeletet érvénytelenittetniök, s ez megtörténvén, osztályt kellett kérniök. (601, 603 i. i.) Jelenleg mind öröklött, mind szerzeményi javakról a szülők egyenlő joggal rendelkezhetvén, ha az osztály a végrendelet szerint történt, és ez a törvényes részt nem sérti, osztályigazitási keresetnek helye nincs. (1848: 15, id. törv. szab. 4, 7. §§. Y) Ha ujadománynál fogva a leányág osztályrészt nyert a fi ágat illető javakból, a hágnak nem osztályujitási, de
