Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

OSZTÁLTIGAZITÁS KÖRÜLI JOGKEDVEZMÉNYEK S KORLÁTOLTSÁGOK. 421 dd) Osztály után a felek között kölcsönös egyezkedés létesülvén, miután az osztály iránti egyezés osztályigazitás helyetteséül tekintetik, ezen kereset nem inditható. De ha nem minden osztályos felek irták alá az egyezést, ez osztályigazitást helyettesítő intézkedésül nem tekintetvén, osztályigazitás végett keresetnek helye van. (Szedmáki pör 15. 1820.) ee) Osztályigazitási keresetben az osztálytól különböző természetű igények, péld. adóssági követelés, elő nem adathatnak, jelesül egyik fél azt követelné hogy a másik osztályos fél elleni 200 frt követelése, az ennek adandó kártalanítási összegbe beszámittassék, miután a keresetnek, hogy a bíró helyes Ítéletet hozhasson, tisztának kell lennie, ezen kérés nem teljesíttetik. (602 i.) ff) Az osztály után bevett haszon osztályigazitásban kérdésbe nem jöhet, következőn mindenik osztályos félnek mint jólelkű birtokosnak a bevett haszon kezeinél marad. (Pribili pör febr. 12. 1770.) gg) Bíróilag intéztetvén el az osztály, ha valamelyik fél azt tartja, mikép a részébe adatott illetvény a többiek illetvényénél kisebb, pörujitás és nem osztályigazitásnak van helye. (Emödi pör, jun. 8. 1803.) Jegyzet. 1848 előtt osztály csak vérrokonok között történt jogszerint, következőn osztályigazitási keresetet csak ezek indíthattak egymás ellenében; ellenben az idegenek, ha vagyonközösségben állottak egymással, jelesül hagyományos vagy adományostársak voltak, és megosztozván, a részek kiadása egyik fél sérelmével történt, minthogy ezen megoszt ozás törvény szerint osztálynak nem tekintetett, osztályigazitási keresetet nem indíthattak (607 i), valamint a gyermekek sem mostoha apjok vagy anyjok ellen, minthogy a gyermekek és mostoha egymás irányában idegenekként tekintettek; (606, 626 i. i.) eszerint a gyermekeknek ez esetben öröklési keresetet kellett inditniok, és a mostoha ezen pörben szintúgy mint más idegenek közötti öröklési ügyben, perköltségben is elmarasztatott (744 i). Hagyományos, vagy adományostársak pedig az osztályban történt hibát következőkép orvosolták: x) Egyességileg intéztetvén el az osztály, annak mint egyezkedésnek érvénytelenítése vagy félretétele végett indítottak keresetet, és ennek megtörténte után osztályt kértek.