Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

418 II. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. 506. §. Osztályigazitás jogi alapja. Osztályigazitási keresetnek kétféle esetekben van helye, u.m. a) Ha az osztályban a felek tudta és megegyezte nélkül valamely hiba követtetett el, jelesül az osztály a vagyonok mennyisége vagy minőségére tekintet nélkül történt, péld. a javak összeírásából bizonyos vagyon kimaradt, vagy értéken alól becsültetett, és ez által valamelyik osztályos félnek sérelem okoztatott. b) Az osztály megtörténte után egy osztályos fél az idő viszontagságai miatt (péld. vízár, vagy ellenség általi elfoglalás), vagy hibája nélkül törvény utján osztályrészéből valamit elveszt. (1729: 36.) Jegyzet. Ha az osztályos fél önhibája, péld. erőszakosága miatt törvény utján megkerestetvén, a háboritási bírság lefizetése végett vagyonának egy része eladatik, miután saját hibája által okozta a sérelmet, osztályigazitás végett keresete nincs. (u. o.) 507. §. Osztályigazitás lényege és alakiságai. Osztályigazitás lényege az, hogy az osztályrészek előbbi helyzetökben megmaradván, csak az okozott hiba javittatik ki, vagyis a hiányt szenvedő fél osztályrésze egészíttetik ki. Osztályigazitás körül következő alakiságok tartandók meg: a) Minden egyén, ki az osztályból bármi részt nyert, ezen ügybe megidézendő. b) Ki mu tan dó: hogy mindenik osztályos fél kezeinél menynyi van meg és mennyi veszett el az osztályban nyert vagyonokból, e végre a felek minden általok osztályrészül nyert vagyont eskü alatt fölfedezni kötelesek, kivévén ha az összes vagyonokról jogszerüleg készített, vagyis oly leltár mutattatik elő, mely mindjárt az örökhagyó halála után és minden örököstársak jelenlétében, mielőtt valaki a hagyatékból avalamit elvett volna, vagy elvevén az elvett vagyont eskü latt fölfedezé, készíttetett; ekkor a fölfedező eskü helyett a leltár a vagyonkimutatás alapjául elfogadtatik. (Kari Erzsébet pöre un. 4, 1778.)