Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

402 II. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. osztályrészül, nem köteles az iránt kötelezettséget vállalni, hogy a másik félt, a kinek a zálogvagyon jutott minden esetben k á r t a 1 a n i t a n d j a; (t. i. ha az adós az egész tartozása kifizetése nélkül elvenné tőle a zálogot;) minthogy ha az adós a zálogot azon okból, mert ezen fél csak egy részben birja a közörökséget, a tartozás egy részének lefizetése mellett követelné, ellene kifogási és letartóztatási joga van, hogy t. i. addig, mig az egész adósságot ki nem fizeti, a zálogot neki ki nem adja; péld. két testvér közöl, egyiknek bizonyos zálogvagyon, mely a közelödnek 1000 frt biztosításául adatott át, ezen 1000 írtban osztályrészébe adatik, az adós, tőle 500 frt kifizetése mellett követeli a kiadást azon okból, mert a másik 500 frt, a másik testvért mint örököstársat illeti, a birtokos testvér a zálogot nem tartozik kiadni, mig neki az 1000 fit le nem fizettetik; ennélfogva a fizetni megtagadott 500 frt végett az adós, és nem testvére irányában van keresete). E szerint ily esetben a pénzt nyert osztályos fél akként tekintetik, mint bármely hitelező, ki zálogra pénzt kölcsönzött, hogy t. i. a hitelező csak az egész tartozás, és nem részfizetés mellett köteles a zálogot kiadni. Sőt ha a zálogvagyont, az egyik örököstárs, a biztositott adósságon fölüli összegért magához váltotta, ezen fölüli részt is az adós, ha ezen költség az ő érdekében és javára tétetett, a birtokos testvérnek kifizetni köteles, péld. a föntebbi esetben a kérdéses ezüst készlet egyik testvérnek osztályrészébe jutván, ez mint könyelmü egyén, a zálogot elvesztegetné: ennek megakadályozása végett, a másik testvér, az illető osztály résznél nagyobb összegért (minthogy kevesebbért nem volt eszközölhető a magához váltás), nevezetesen 600 írtért magához váltja, ezen 100 irtot is, és igy 1100 frtot köteles az adós a magához váltó testvérnek kifizetni, minthogy ez az emiitett adósnak javára történt, t. i. a zálogvagyon el nem veszett. Jegyzet. 1848 előtt az osztály által a javak ősiekké váltak, vagyis, ha a közelődről az örökség több utódokra szállván, azt maguk között föloszták, ezen vagyon ősivé, azaz köz családvagyonná lön, s igy saját osztályrészéről egy családtag sem rendelkezhetett, hanem ennek elhaltával az törvényes öröklés utján vérrokonaira szállt; és igy mint föntebb emiitők: a mely vagyonban osztály történt, abban a vérrokonoknak kölcsönös öröklésök volt. (1:47, 1723: 47.)