Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

394 II. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. e) E szerint ha az elhalt, többek javára valamely vagyonát illetőleg, terhelő haszonjogot, jelesül földén lejárást, vagy vízlevezetést kötelezett; ezen jogok föloszthatók nem lévén, mindenik hagyományosnak joga van azon haszon élvezését követelni, következőn ha akadályoztatik, joga van kára és költsége megtérítését kívánni. És ha a föld az örököstársak között fölosztatván, (péld. két gyermek lévén, a föld két részre osztatik) az egyik örökös által történik az akadályozás, a kár és költség megtérítése végett egyedül az akadályozó örökös ellen van kereset. Természetesén következvén, hogy ha a másik örökös társ megegyez t ével történt az akadályozás, a megidézett félnek a kár és költség közös viselése végett, örököstársa ellen visz keresete van. /) Két külön birtokosok lakaihoz, valamely föld, közös bejárási helyül szolgálván: ezen föld nem osztható föl; minthogy ez fölosztatván, a lakoknak is osztály alá kellene jőniek, a mi pedig, minthogy külön tulajdonosokat illetnek, nem iörténhetik. g) Ha bíróilag történik az osztály, miután a bírónak mindenben, és igy az osztály elintézésében is, jó lelki ismerettel, és senkinek kárát nem kivánólag, kell eljárni, ha az örökségi tömegben oly vagyonok léteznek, melyek jó erkölcs vagy törvény ellenére, péld. uzsora, vagy orz ás, vagy pedig erőszakos foglalás utján szereztettek, azoknak fölosztásába, hogy az erkölcs vagy törvényellenes tény jogszerint megerősitetni ne látszassék, ne avatkozzék. Jegyzés. 1848 előtt minden vagyon, melyet a gyermekek ősiekből a szülőktől neveltetési vagy a leányok kiházasitási költség fejében vagy ajándok czime alatt nyertek, miután ősiekről senki és igya szülők sem rendelkezhettek, az illetők részébe beszámitatott (695. i.) És igy egy gyermeknek a többiek fölött nagyobb költséggel növeltetése vagy ajándékoztatása, úgyszintén nagyobb költséggoli kiházasitása a szülők által csak szerzeményi vagyonaikból, minthogy ezekről szabadon rendelkezhettek, történhetett. (I: 6, 57, 1715: 26:) Hasonlókép,ha a szülők egy gyermeknek bevallás vagy jutalmazás által valamely ősi vagyont elidgenitettek, a többi gyermekek az elidegenítést érvénytelenítvén, azon vagyon osztály alá