Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

382 n. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. szállani, azt a kir. ügynök öröklötté, (1687: 11, 1715: 26) ha pedig nem voltak megosztozva, ez esetben a jegyajándokot is, mint osztatlan állapotbani szerzeményt, a testvérek öröklöttek. 477. §. Hozomány és hitbér elvesztése. a) Hozományt, valamint a hitbért elveszti a hitves, ha törvényes illetvényeinek fölvételére megintetvén, azokat föl nem veszi. (II: 24.) b) Mindkettőt hasonlóul elveszti, ha a jószágot vesztegeti, minthogy, valamint jogszerű, hogy az özvegynő jogából ki ne zárassék,ugy viszont tőle az, hogy a javak általa ne vesztegettessenek, hanem azon helyzetben, mint átvétettek, adassanak vissza, jogosan követeltetik. (1618: 61; 1622: 67; 814 i.) 478. §. Hitbér, hozomány biztosítása. Az özvegyjogi jószág az özvegynél, törvényi zálogul levén a hitbér, illetőleg viszonhitbér, továbbá hozomány s befektetések biztosításául adva, ha az özvegy ujabb házasságra lép is, addig mig ezek kifizetve nincsenek, az özvegyjogi javakat kiadni nem tartozik. (II: 24.) 479. §. Özvegynő korlátoltságai, hitbér, hozomány és jegyajándokot illetőleg. d) A nő esküje a hozomány bebizonyítására nézve nem fogadtatik el. (816 i.) b) Érték hiányában az elsőbbi nő hozománya, a második nő hozományánál s közszerzeményénél előbb fizettetik ki, minthogy a hitvesi hozományt a törvény biztositni kívánta, s ezért mindaddig, mig az ki nem adatik, az utóbbi hitves szerzeményeit nem örökli. (707, 817 ii.) c) Ha a hitves hitvestársa tudta s megegyeztével a jegyajándok biztosítására kötelezett javakat örökjoggal elidegeniti, a hitves többé jegyajándokát nem követelheti; péld. a férj nejének jegyajándokul 100 holdat kötelezvén, később a férj, neje megegyeztével eladja, a földek iránt a nő, miután ő is részes volt az eladásban, jogot nem igényelhet. (II: 12, 815 i.)