Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Előismeretek
14 ELŐISMERETEK. veztek ki. Ezen törvényszék, minthogy bizonyos ünnepek után nyolezad napra ült össze, nyolczados törvényszék neve alatt is ismeretes, (ezen nevezetet az egyház-nemesek főtörvényszéke 1848-ig megtartáj s rendszerint egy törvényszak alatt, mely 20, legfeljebb 40 napnál tovább nem tartott, elvégeztettek a pörök, kivévén a jog pöröket, miknek vitatása átment a következő törvényszakra is. — Innen eredett a perek közötti különbség, amazok rövid, ezek hosszú útú pöröknek neveztetvén. Ezenkivül voltak a megyékben több hiányos szerkezetű törvényszékek , de a melyek később czélszerütleneknek találtatván, eltöröltettek. Az idézés pedig régente), a biró pecsétének az illető félhez vitele által történt. A fél látván és megismervén a pecsétet, a biró előtt megjelenni köteleztetett, különben bizonyos összegre, mely birságnak neveztetett , büntettetett. A pecsétet eleintén a kikiáltók vagy prékók vitték el az idézendőhez, később a bilochusok, vagy szolgabirák, kikhez minthogy bíráskodtak is, később az ügyek nagy sokasága miatt segédekül a prisztaldok vagy segédbirák, és Ítéleti végrehajtók adattak. Föntebb az erdélyi vajdáról lévén szó,)emlékezetbe kell hoznunk, miszerint azon időtől fogva, midőn Sz.-István Gyulát az erdélyi vezért 1002-ben meggyőzvén, Erdélyt Magyarországhoz kapcsolá: a magyar királyok Erdélyt mindig saját főnökük által, kik régi sarmát-nyelven vajdáknak neveztettek, igazgatták. Ezen hivatal később, midőn Erdély a magyar királyok kezeiből Zápolya János által török uralkodás alá vettetett is, fönmaradt, mig végre L Leopold alatt 1687-ben Magyar- és Erdélyhon a török uralom alól fölmentetvén, Erdély mint a magyar korona alá tartozó nagy fejedelemség, Magyarországtól külön királyi iroda éskirályi kormányzó igazgatása alá rendeltetett. m 18. §. Régi eltörlött törvényszékek. Régi törvényszékek, melyek az általok történt visszaélések miatt eltöröltettek, a következők voltak: 1. Nádori törvényszék (judicium palatinale) ez leginkább a bűntények fölött itélt. Szerkezete és eljárása ez voltt: a nádor a királynak törvényszék tartás végetti parancsát vévén, egy bizonyos megyében, ezt, és a szomszéd megyéket az általa kitűzött napra közgyűlésre meghiván, saját elnöklete alatt,ezen gyűlésben a bűntények, jelesül : lopás, gyújtogatás, rablás, gyilkosság és más gonosz tettek elitéltettek. A vádlott elmarasztaltatván, vagy háromszori idézésre sem
