Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

234 II. KÖNYV. VAGYONOK , S EZEK IRÁNTI JOGOK. javait erőszakkal elveszi, vagy mást veréssel illet, az illető törvényhatóság előtt erőszak büntetés végett por indíttatik (alap 1556: 37, 1618: 18, 1635, 70, 1649: 46, 1681: 44, 1723: 51, id. törv. 33,36, 37. §. §.) 1848 előtt ezen ügyben alispán bíráskodott. Függelékül itten még az ujszerzeményi bizottmányról ín eo a q vi s ti c a c o m m i s s i o) kell szólnunk, minthogy ez egy részről illette a kir. ügynököt is. 347. §. Uj szerzeményi bizottmány róli fogalom, ennek czélja és intézkédési köre. Uj szerzeményi bizottmánynak neveztetett azon küldöttség, mely rendkívüli bíróságul volt kinevezve azért, hogy előtte a török uralomtól visszafoglalt javak iránt az előbbeni birtokosok jogaikat kimutathassák, és ajavakat visszaszerezhessék. A török hatalom által elfoglalt földek ugyanis I. Lipót uralkodása alatt visszavétetvén, az előbbeni birtokosoknak, ha ezek a javak iránti jogaikat bebizonyították, s egyszersmind aavisszafoglalásihadköltséget vagyis fegyverdíj t, mely tizedrészét képezte a vagyon értékének, lefizették, visszaadattak. Érintett rendkívüli bíróság kinevezésének czélja tehát az volt, hogy ez kizárólag a visszafoglalt javak iránti igényeket tárgyalván és ítélvén, ezen ügyek minél gyorsabban elintéztessenek, s igy a javak az illetőknek mielőbb birtokaikba jussanak. Ezen bizottmány először a 17-ik században Bécsben alakult, idegen tagokból, később 1715-ben Püzsonban, Kassán, Zágrábban, magyarokból neveztetett. (1715: 10.) Jogbizonyitástól, az illető tulajdonosok két esetben fölmentettek : a) Ha 50 évi használatot voltak képesek bizonyitni. (kir. rendel.) 6)Hauj adományt s előbbi birtoklást mutattak. (Szilasi pör 1806.) Az 1723-i 19. t. ez. által ezen bíráskodásra nézve azon változtatás történt, hogy a bizottmányok föloszlattatván, az eléjükbe tartozó ügyek a kir. táblához utasíttattak, oly föltétellel, hogy ez rendkívüli biróságkép azon ügyeket ítélje el, és ha fölebb hivatkozás történendik, a fejedelemhez és nem a hétszemélyes táblához terjesztessék föl az ügy felsőbb megvizsgálás végett. Később az 1741-ki 21. t. cz. ezen rendkívüli bíráskodást végkép eltörölvén a függőben