Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

230 II. KÖNYV. VAGYONOK, B EZEK IRÁNTI JOGOK az igénylők, mint alpörösök, tartoztak a pörben mindjárt osztályosságukat, később pedig adományos jogukat kimutatni; következőn, ezen esetben kivételesen az alpöröstkötelezé a bizonyitás. Hogyha pedig az öröklésjogot igénylő felek, a megye törvényszék előtti zárkeresetben, az elhaltali vérségöket származási rend, és az osztály megtörténtének kimutatása által igazolni egy év alatt nem tudták: a megye azonnal a vagyont a kir. ügynök részére lezárolta, és az öröklést igénylő felek birtokon kivül adományos joguknak jogpörben a kir. táblán előmutatására utasitattak. (II: 10, 47, 67; 1715: 25, 26. Jelenleg a kir. ügynök, nem kihalásból, hanem ha a kihalt végrendeletet vagy ajándékozást nem tett, s igy végrendelkezéstelen halt ki, örökül. Ennélfogva a föntebbi eljárás szellemét követve, ha nyilvános a kihalás és végrendelkezéstelenség, vagyis, ha sem vérrokonok nincsenek, sem végrendeletet senki előmutatni nem tud, a kir. ügynök tény erejével a korona részére lefoglaltathatja a vagyont a megye vagy az illető törvényhatóság által, a melynek t. i. hatósága alatt létezik a vagyon (kerület, kir. és rend tanácsú város). De ha kétes a kihalás és végrendelkezéstelenség, azaz, ha távoli rokonok, vagy ezek nem létiben, valaki az elhaltnak végrendeletét, mely az alak tekintetiben kifogás alá esik, mutat elő, a kir. ügynök nem foglalhatja el tény erejénél fogva a vagyont, hanem előbb a haláltól számitott egy év alatt köteles az igénylők ellen az illető törvényhatóság előtt keresetet inditani, hogy öröklési jogukat a végrendelet kellő érvényességének birói megállapítása által igazolják, és ha a biróság a végrendeletet érvényesnek itéli, a hagyományosoknak, ellenkező esetben a kir. ügynöknek a vagyont átadandja; ezen eljárás után a vesztett félnek fönmaradván birtokon kivül jogát a törvény rendes utján a kitűzött egy év alatt kereshetni. (1848: 15; id. törv. szab. 18. §.) Megjegyzendő: A kihalás és végrendelkezéstelenség esetén csak ha ez uj, vagyis még 32 év el nem telt a kihalás óta, van joga a kir. ügynöknek tény, vagy jog erejével a szerint, a mint nyilvános, vagy kétes a kihalás és végrendelkezéstelenség, a vagyont magához szerezni; az ősiség megszűntével 32 év után kihalás és végrendelkezéstelenség alapján sem a kir. ügynöknek, sem magánosoknak keresetet inditaniok joguk nincs. (1848: 15, id. törv. szab. 20. §.) De a birtokos ellen, hogyha ez még a kir. ügynök