Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.
214 II. Köarrv. VAGYONOK S EZEK IRÁNTI JOGOK. Mielőtt a záradék megkülönböztetésére áttérnénk, a két czímű szerzeményt, szükség megismernünk. 311. §. Két czímű szerzemény. Két czímű szerzeménynek neveztetett azon vagyon, mely örök czímmel valamely magánostól másnak átadatván, ezen átadásra az átvevő, hogy azt mint adományi jószágot erős joggal birja, kir. jóváhagyást, mint második czímet kért föl; igy az első czím volt az átadó levél, második a jóváhagyás. Ezen eset jött elő minden magánosok közti rendelkezéseknél, péld. jutalmazvány, végrendelet, fiúsításnál, stb. ha ezekre jóváhagyás kéretett. 312. §. Záradékok megkülönböztetése, s a jogviszonynak ezek általi szabályzása. Záradékok háromfélék voltak, u. m. a) Nyilvánosak, ha t. i. világosan ki volt téve, hogy csak íiágat, vagy mindkét ágat illet a jószág, és ekkor a jószág természete kérdés alá nem jött. b) Egymással ellenkezők; ezek, mint a fogalomból kitűnik, másutt elő nem jöhettek, mint a két czímű szerzeményben; ez esetben ez volt a szabály: „mig a fi ág él, addig az első vagy az alap czím, ha pedig a fiág kihal, a második czím, azaz a jóváhagyás határozza el a jogviszonyt," péld. az átadási levélben a jószág csak íiágra volt szerezve, a jóváhagyásban mindkét ágra: ekkor, mig a fiág-élt, ez birta a jószágot kizárólag, ha ugyan a nőág valamikép be nem lépett a jószágba, de a fiág kihaltával a nőág, a jóváhagyáshoz ragaszkodván, megnyerte a jószágot; megfordítva: ha az átadó levélben a jószág mindkét ágra, a jóváhagyásban pedig csak fiágra adatott, ekkor mig a fiág élt, mindkét ág birta a jószágot, de mihelyt a fiág kihalt, a nőágtól, ha t. i. ez tovább életben maradott, a kir. ügynök, miután ő a jóváhagyásban a jószágot csak a fiágnak adta, ez pedig kihalt, elveendette. Ha pedig az igtatási parancs az adománynyal, vagy ujadomány, az előbbivel ellenkezett, mindig az elsőbbiekben foglalt záradék határozta el a jogviszonyt. c) Kétes záradék; jelesül ez: „örökösöknek és utódoknak,1' minthogy ezen kifejezések alatt szintúgy lehetett mind a két ágat valamint kizártán csak a fiágat érteni, ennélfogva ennek értelmezhetése végett három pontra kellett figyelni, jelesül:
