Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Előismeretek

4 ELŐISMERETEK 1723.86.) Ezen fogalomból kitűnik, miszerint helyhatározatot csak azon testületek, melyek helyhatósági joggal birnak, azaz: melyek az állami felsőbb jogokkal, jelesül közigazgatási joggal, miszerint önmagok intézik el saját közügyeiket, továbbá birói hatalommal, miszerint saját ügyeik fölött önmagok Ítélnek, és végrehajtó hatalomm a 1 miszerint önkörükben a törvényeket ők foganatosítják, fel vannak ruházva — képesek alkotni. — Ily hatósági joggal birnak Horvát és Tótország, továbbá a megyék, káptalanok, királyi városok, és rendezett tanácsú községek, és jászkun s hajdúkerületek. Ennélfogva ezek önkörükben saját jólétök minél sükeresb előmozdítása végett, határozatokat hozhatnak: ellenben a nem rendezett tanácsú községek, miután ezek helyhatósági jogokkal nem birnak, azaz: közügyeiket nem magok intézik, és az ügyeik feletti bíráskodás, valamint a végrehajtás is nem önmagokat, hanem a megyét illeti, határozatokat nem hozhatnak; ámbár a törvényhozás a községekben a helybeli tanácsot, az illető lakosok kisebb ügyei fölött első biróságképeni ítélésre följogosítja (a kisebb község birája szóbeli és mezei rendőri esetekben 12, a nagyobb községek birája szóbeliben 60, mezei rendőrségben 24 ftig ítél, a melléjök vett két elöljáróval 1836. 20, 1840. 9 és 11. t. cz.) A helyhatározati jogra nézve megjegyzendő: hogy ezen jog,miután az alsóbb nem bir tekintélylyel a felsőbb ellenében, csak azon határok között gyakoroltathatik, melyeket e tekintetben a törvényhozás kimutatott, azaz: hely határozatot országos törvény ellenérealkotninemlehet, például: a megye nem alkothatna oly határozatot, hogy valaki idézés és kihallgatás nélkül is elmarasztaltassék, minthogy ez országos törvénybe ütköznék. (III. 2; 428 felső Ítélet.) 6. §. A magyar polgári jog kútfői. Ezen kútfők kétfélék: vagy közösek, mikből minden más nemzetek törvényei is merittetnek, ilyenek a természet vagy észjog, és az országkormányzattan; vagy tulajdoniak, mik kizárólag polgári jogunk saját kútfői, ezek: 1- ször. Országgyűlési törvényczikkek; azaz : a fejedelem és nemzet, mint együttes törvényhozó testület által országgyülésileg alkotott rendeletek, máskép végzeményeknek is hivatnak (deeretum 1791. 12.) 2- szor. Szokás, azaz: a nemzetnek mint a törvényhozás egyik felének, a fejedelem hallgatag megegyeztével, hason körülmények közti hasonló és gyakori cselekvénye.