Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

192 H. KÖSYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. a) Ha életben adatott át a jószág (lásd 63. §.) mint péld. a vallomány csere és jutalmazványban, az átadónak mind kihalta, mind hűtlenségéből keletkezett jogát adta jóváhagyásban a fejedelem, minthogy ezen esetekben a nyertes fél azonnal átvévén a jószágot, annak birtokosa lett, következőn, minden jog és teher a jószággal együtt reája szállt, azaz, az átadó akár kihalt, akár hűtlenségbe esett, a vevőtől, ha jóváhagyást kért, el nem vette a kir. ügynök. b) H a 1 á 1 u t á n i átadásban, t. i. fiusitás, örökfogadás, végrendelet, és öröklési szerzőavényekben pedig, jóváhagyás által csak az átadó kihaltából eredett jogát adta át a fejdelem, azért, mert az átadó birván kihaltáig az átkötelezett javakat, ha hűtlenséget elkövetett, akkor ennek büntetésében nekie mint birtokosnak a jószágot el kellett vesztenie. Ennélfogva ha hűtlenségbe esett a fiusitó, örökfogadó, végrendelő, vagy az öröklés iránt szerződő fél, a jóváhagyásnak semmi ereje nem lett, hanem a jószágot elvette a kir. ügynök. (I: 49.) c) Jóváhagyást illetőleg, ha ez, életbeni átadásra kéretett, a fölkéréstőli egy év alatt, ha pedig halálutáni átadásra lőn kérve, a haláltóli egy év alatt kellett végrehajtani az igtalást. (I: 63, 66; 367. i.) 279. §. Kir. jóváhagyásbani ezen záradék „leendő jog" értelmezése. Ezen záradék: „leendő kir. jog" nem jelentett közönséges kir. jogot, hanem az csak a jóváhagyás bővebb nyilvánítása volt, azaz, azon különös jognak, mely a jóváhagyásban adatott, világositása, minthogy közönséges kir. jog soha jövőre nem adathatott. 280. §. Bizonyítás kir. jóváhagyásban. A ki jóváhagyást nyertei) Ha birtokban volt az átadó az átadáskor, csak a vallom ányt, vagy más szerződvényt, melyre a jóváhagyás kéretett, s a jóváhagyást tartozott előmutatni. b) Ha pedig idegen kezekben volt az átadáskor a jószág, s a birtokos, nem zálog, vagy vallományi, hanem tulajdonjogot igényelt: az átadó jogát kellett bizonyitni; mert ily esetben az átadási levélre az átadott vagyon iránti teljes tulajdon jogot alapítani nem lehetett, minthogy lehető volt az eset, miszerint az átadó nem birta teljes tulajdonjoggal a jószágot, következőn, azt a vevőnek azon jogszabály szerint: „senki másra nem ruházhat több jogot, mint