Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

188 II. KÖNYV. VAGYONOK S EZEK IRÁNTI JOGOK. tói meg nem foszthat, s épen ezért ha közönséges kit. jogot adott, azt jelenre és nem jövőre adta. b) Régibb uj adomány ellenében, szintén a későbbi ujad omány, miután az egyenjogúak közt, a ki előbb azaz elsőbb, semmi erővel nem b i r t, péld. Kis Géza egy uradalmat, melyet ö a fölkérés alkalmával nem birt, elődeinek, kik azt békével birták, birtoklatából fölkért uj adomány nyal, azonban Nagy Béla a fölkért uradalom birtokosa, előbb már saját békés birtoklatánál fogva azon uradalomra ujadományt kért; az volt a kérdés: melyiknek ujadománya, miután mindkettő jogos alapon kéretett föl, érvényes? felelet: miután a törvény azt mondja: ujadományt vagy magának a fölkérőnek, vagy őseinek békés birtoklatából lehet kérni, következik, miszerint Kisnek, ki elődeinek birtoklatát vevé alapul, szintoly joga volt ujadományt kérni mint Nagynak, ki a maga birtoklata alapján kérte az ujadományt, azonban Nagy Béla előbb élvén jogával, az ő ujadománya elsőbb, minthogy ez törvényesen adva és birtoklattal is megerősítve lévén, a Kis részire lett adományozást érvénytelenné tevé. De volt két eset, a mikor a későbbi ujadományos nyerte meg a jószágot, nevezetesen: a) Ha a későbbi ujadományos megmutatta, miszerint az ő családját az előbbi ujadományos vagy annak elődei erőszakkal vetették ki a birtokból. (390 i. ) b) Ha azt bizonyította, hogy a régibb ujadomány keletkeztekor még kir. jog a jószágban, miután akkor még az igaz adományos élt, nem létezett, hanem az később támadott, s ő azt kérte föl a későbbi ujadományban. 270. §. Közönséges kir. jog ereje uj adományban. Ha az ujadományban kapcsoltan közönséges kir. jog adatott, az az ujadománytói különböző jogot nem jelentett, de az csak az ujadományban adott közönséges kir. jog világositása volt, mert ha az ujadomány alapja, a békés birtoklat leromlott, nkkor az ujadománynyal együtt az ehez kapcsolt közönséges kir. jog is elenyészett. (358 i. ) De ha az ujadományhoz külön kittit közönséges kir. jog kéretett, s ez mindkét ág részire volt kérve, bár a jószág csak fiágat illetett, a fiág kihaltával a 1e án y ág a kir. joghoz ragaszkodván, megnyerte a jószágot, mert az ujadomány ereje a hág kihaltával megszűnvén, a közönséges kir. jog ereje lépett,