Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

186 II. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. 266. §. Uj adományi czím, ennek fogalma. Ujadomány a család erőtlen jogának fejdelem ál­tali megerősítése valamely jószágban. Itten jegyezzük meg, miszerint az ujadomány fogalma a nevezet jelentésénél szélesb körre terjedett, azaz ezen nevezet: ujadomány, azt látszik jelenteni, mintha az njadomány, mint az előbbi adomány meg­újítása, csak adományi joggal bírt javakra kérethetett volna, azonban a törvény az njadomány alapjául nem adományi, hanem csak békés birtoklatot kívánván, következett: hogy nemcsak az adományi, hanem bármii) czímü birtokos, ki békésen bírta a jószágot, kivévén azokat, kik más jogának képviselői, péld. zálogos, bérlő, kölcsönző, valamint a ki erőszakkal foglalta el a jószágot, ujadomány kérhetési joggal bírt: 267. §. Ujadomány kétféle alapja és eredete. Ujadománynak, mint a benne lévő záradék mutatja: „a dolog, mint mondatik, ugy lévén, alapja volt vagy a fölkér őnek, vagy őseinek békés birtoklat a, mely két föltétel közöl akármelyik volt meg, t. i. akár a fölkérő békével birta a jószágot, bár elődei azt nem bírták, akár pedig csak ősei bírták békében, bár ő nem volt ben a jószágban, kérhetett azon birtokra ujadományt (ILU1.I: 78, VII: 53.) a fejdelem pedig ezen adományt a kincstár befolyása nélkül adni tar­tozott. (Máty. II: 20, 1741: 19.) Ennélfogva ujadományt kért valamely jószágra, vagy a) Az, ki birtokban volt, de erőtlen joggal birta jószágát, hogy ezt megerősítse; vagy irományai elvesztek, s így félt, hogy megtámadás esetiben nem leend képes védni magát; Yagy b) A ki nem volt birtokban; azonban tudta, hogy jószága ki­nek kezeiben volt, de sem a czímet, minélfogva az kezéről elszállt s melyen azt visszaszerezhette volna, nem tudta, sem pedig adomány­levele, melynek alapján jogpört kezdvén, jogának kimutatása által kényszerithetendette bíróilag a birtokost czímének fölfedezésére, nem volt, vagy volt ugyan adoraánylevele, s igy jogot képes leU volna bizo­nyitni, azonban jogát minden 32 év alatt óvással fön nem tart­ván, jogpört nem indíthatott, s igy jogpörrel régi birtokát vissza nem szerezheté; és ez esetben ha az ujadomány fölkéretvén, az idegen birtokos csak birtoklattal védte magát, a fölkérő a jószágot vissza­nyerte, ha pedig a birtokos ujadományt mutatott elő, arról volt kér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom