Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

HŰTLENSÉG. KÖZÖNSÉGES KIR. JOG CZÍMEl. 183 a mennyiben az ő része apja hűtlensége esetiben is kiadatandó tt vala, ártani nem akart, péld. egy apa elhalván, vagyona fiára szállott, történt azonban, hogy valaki a hu vagyonát adománynyal fölkérte, de nem a fiúnak, hanem elhalt apjának hűtlenségéből: a h'u a fölkérő ellen, ha ez az apa hűtlenségét bebizonyitni képtelen volt is, büntetést nem kérhetett, mert azért, hogy apját hűtlenségben, s igy élet, és jószágvesztésben akarta elmarasztatni, nekie sérelmet okozni nem akart, minthogy az ő része miután hűtlenség esetiben a hűtlen apának, és nem egyszersmind az ártatlan gyermekeknek részét is veszi el a kir. ügynök, apja hűtlensége esetiben is kiadatandott vala. (1791: 56. ) Kihalást, ha a fölkérő nem tudta is bebizonyitni, azért, mert a tiág kihalt ugyan, de a jószág mindkét ágat illetett, s igy a leányágnak kellett örökülni, vagy csak fiágot illetett ugyan, s igy a mellékágakat illette az öröklés, miután itt élet és jószágvesztés nem forgott kérdésben, nem büntettetett. 262. §. Közönséges kir. jog czíme és fogalma. Közönséges kir. jognak neveztetett a korona mindazon jogának átadása, mely valamely jószágban bármikép, jelesül bárkinek kihalta, vagy hűtlenségéből, továbbá kir. ügynök elleni hamis eskü vagyis hitszegés, igtatásróli hűtlen tudósitás, vagy fegyverjog által keletkezett. Ekkor a kihaltnak vagy hűtlennek jogát kellett mindenkor bizonyitni. (355, 476 ii) 263. §. Közönséges kir. jog 3 féle eredete. Közönséges kir. jog 3 féle esetekben kéretett, nevezetesen: a) Ha a jószág több családok kezern menvén keresztül, nem lehetett tudni, melyik volt az igaz adományos család; vagy b) Nem lehetett tudni, vájjon kihalás vagy hűtlenség czíme alatt szállott-e a jószág a koronára. c) A jószág nem a rendes átháramlási czímek, t. i. kihalás és hűtlenség, de más mellék czímek, jelesül a kir. ügynök elleni vétkes eskíl, kir. nádori, vagy báni embernek igtatásróli hűtlen tudósítása vagy fegyverjog czíme alatt szállt a koronára, minthogy ezen mellék czímek nem lévén rendes czímei a jószág koronára szállásának, a jószágot azon czímek alatt fölkérni nem lehetett, hanem közönséges kir. jog czíme alatt kellett fölkérni.