Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.
KLTULAJDONULT VAGYON SZERZÉSE. AJÁNDÉKOZÁS. 167 az ajándékozó éltében érvényre jut, következőn a megajándékozott fél a vagyonnak az ajándékozó éltében tulajdonosává lesz: halálé setére i ajándékozás pedig az, mely szerint az ajándékozás csak az ajándékozó halála után emelkedik érvényre, következőn a megajándékozott , a vagyonnak nem előbb mint az ajándékozó halála után lészen tulajdonosa. b) Élőkközti ajándékozás a szerződés jogelvei és alakiságai szerint történik, s igy erre nézve a felek megegyezése, vagy az ajándékozásról okmány készitetvén, ennek a felek általi aláirása kívántatik : halálesetérei ajándékozása végrendelet elvei és alakiságai szerint történik, azon különbséggel mindazáltal, hogy ha a halálesetéi'elajándékozás a közelgő halál alkalmával történt, és az ajándékozó a halált elkerüli, viszahuzás nélkül elenyészik; a halál óráiban tett végrendelet ellenben a végrendelkező életben ' maradása esetén is, ha visza nem huzatik érvényben marad. Mind az élőkközti, mind a halálesetérei ajándékozás pedig azon korlátozás mellett történhetik, hogy ha az ajándékozónak gyermekei, vagy ezek nem létiben szülői vannak, az ezeket illető törvényes részre (a vagyon felerésze) az ajándékozás ki nem terjedhet, következőn, mindenki, ha gyermekei, vagy ezek nemiévén, szülői vannak , vagyonának csak fele részéig ajándékozhat, különben halála után, hogy ha kimutatatik, mikép az utána maradott vagyon, vagyis hagyaték, kevesebb mint a menyit tett az ajándékozás alkalmával vagyonának felerésze, életben lévő gyermekei illetőleg szülői a hagyatéknak a vagyon felerészéig helyrepótlását a megajándékozottól követelendik (id. törv. szab. 4, 8. §§.) Egyébiránt mindenki, mind öröklött mind szerzett vagyonaiból, bárkinek ajándékozást egyenlő joggal tehet (1848: 15.) 238. §. Elők közti ajándékozás ereje. Azon félnek , kinek részére élőkközti ajándékozás tétetett, joga van kivánni. a) Hogy az ajándékozott vagyon nekie átadass ék,mi ha megtagadtatik, azon eseten kivül, ha az ajándékozó iránt vétkes hálátlanságot követett el, iránta keresetet emelhet. Továbbá: b) Ha az ajándék tárgyát ingatlan vagyon képezi: kivánhatja, hogy nevére a vagyon a telekkönyvben átirassék (id. törv. szab. 145. s többi §§.)