Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.
VADÁSZAT. TALÁLÁS. 165 tiszti ügyész, vagy a sértett fél (alapszik 1729: 22, 1802: 24, 1848: 9-ben). 2) Ugyanazon kereset az ellen, ki mást saját tulajdonán gyakorlott vadászatában akadályoz (alap. 1802: 24, 1848: 9). 3) Kártérítési kereset, jelesül: a kár kétszeres és a költség egyszeres megtérítése végett az ellen, ki tulajdonán vadászván másnak általa kárt tett (alap. 1840: 9, 15. §.) 4) Tisztivád kereset az ellen, ki vadászat gyakorlása vagy ennek háboritása alkalmával másnak szegezi fegyverét (alap. 1802: 24-ben). 235. §. Találás fogalma és szabályai. Találás az elhagyott vagyonnak birtokbavétele. Elhagyott nak tekintetik azon vagyon, melyre nézve a tulajdonos gondoskodását oly szándokkal megszünteti, hogy azt többé magáénak tartani nem akarja. Ily elhagyott vagyonnak tekintetik a kincs. Kincs nevezete alatt értetik azon pénz, mely emberi emlékezetet haladó idő óta a földbe elrejtve van; következőn, ha valaki ily pénzt talál, az, ha saját földében találta, őt illeti, ha más földében, vele és a föld tulajdonossal egyenlően közös. (1848 előtt a kincsnek, ha ez 100 tallért meghaladott, egy részét a kir. ügynök örökölte, azért, mert az valamely kihalt vagyonaként tekintetett. (I: 10.) Jelenleg a régi hűbéries természetű adományiság megszűntével ezen jog is mint azon adományiság kifolyása, elenyészett. (1848: 15, id. törv. szab. 20. §.) a) Ha a földbe rejtett pénzre nézve lehet tudni, ki által rejtetett el, (nevezetesen valaki félelem, vagy elővigyázat miatt elrejté) ez a tulajdonosé lenni soha meg nem szűnik, következőn ezt megsérteni, vagy elvinni, orzás vétke nélkül nem lehet, mert ez, elhagyott vagyonként nem tekintethetik. Hasonlóan b) Ha elveszett, vagyis oly vagyont talál valaki, mely a tulajdonostól, ennek akarata ellenére maradt el, péld. elkóborlott barom, ezt a találó köteles kihirdetni, különben orzóként bűnhődik, és csak akkor, ha a hirdetésben kitűzött határidő, péld. egy, vagy félévig, tulajdonosa nem jelenkezik, vagy pedig az elévitési 32 évig birta, leszen az ő tulajdona.