Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. I: Rész. Vagyon iránti jogok
MUNKA ÁLTALI NÖVEKEDÉS NEMEI. 155 tettek, a földdel együtt mennek, mert a vetés és fa már a földből vévén táplálékukat, többé nem az előbbeni mag és fa, és így vissza nem vehetők; ha még meg nem gyökereztek, az előbbi tulajdonoséi lesznek. Mind az ültetési, mind a vetési növekedést illetőleg ugyanazon esetek jöhetnek elő, mint az építésre nézve, jelesül: aa) Vagy tudva saját földén, a máséból vetett vagy ültetett valaki, ekkor mint orzó bűnhődik. bb) Vagy nem tudta, hogy máséi a növény e k, vagy a vetőmagvak, ekkor, a növényeket, illetőleg a vetőmagvakat a tulajdonosnak meg téríteni köteles. cc) Vagy tudva a más földén sajátjából ültetett vagy vetett, ekkor mind a növényt, illetőleg a vetőmagot, mind a ráfordított munkát odaajándékozottnak tekintetik, és azokat nem követelheti. dd) Vagy nem tudva, és így jólélekkel ültetett vagy vetett a más földén sajátjából, ekkora növény vagy a vetőmag, és a munka árát a föld tulajdonos megfizetni tartozik. h) írási növekedés. Errenézve hasonlóan az előbbi törvény áll, jelesül az irás mindig az anyaggal együtt megyén, mert szükség, hogy az önálló vagyonnak (papírnak) engedjen az a mi azon vagyon nélkül elő nem állhat (irás); a kártérítést illetőleg pedig ha jólelküleg irt valaki a más anyagjára, az anyag tulajdonosa a fáradságdijt megtéríteni tartozik, ha rosz lélekkel eszközlé az irást, az író fáradság diját elveszti. i) Festési növekedés. Errenézve az előbbitől különböző törvény áll, jelesül: ha valaki a más vásznára vagy más anyagjára festvényt készít, ellenkezőleg mint az írásnál, a vászon vagy más anyag a f estvény nyel együtt megyén, s így a vászon lesz a festész tulajdona, és nem a festvény az anyag tulajdonosáé, mert szükség, hogy a festvénynek mint nemesebb és becsesebb vagyonnak engedjen a vászon vagy más anyag mint kisebb becsű anyag. Ennélfogva, ki a más vásznára fest, mind a vászon, mind a festvénynek tulajdonosává leszen. Azonban itt is a jó vagy rosz lelküség különbséget teszen a megtérítési kötelezettségre nézve, jelesül: ha a festész jó lélekkel teve a festést és a vászon tulajdonosa a vásznat követeli, a festvény árát tartozik kifizetni; ha pedig a festész követeli a festvényt, ekkor a vászon árát ő tartozik kifizetni. — Ellenben ha a
