Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. I: Rész. Vagyon iránti jogok

MUNKA ÁLTALI NÖVEKEDÉS NEMEI. 153 vagyonához, a más anyagját mint részt, ezen anyag, miután a befoglalás által a másik vagyon részévé vált, az egészet képező vagyon tulajdonosáé lesz, és az anyag tulajdonosa csak ennek becsárát követelheti; do ha roszlelküleg történt a befoglalás, a befoglaló ellen, akár maga a fővagyon tulajdonosa, akár más eszközlé a befolyást, mint orzó ellen, bűnvádi és kártérítési keresetnek helye van. — Ha pedig valamely anyagot mint részt tudva valaki a más szobrához foglalt, azon anyagot o d a a j á ndékozottnak tekintetik, és azt vissza nem követelheti; de ha nem tudta hogy másé a szobor, ekkor az anyag árát követelhetendi. c) Összeelegyitési növekedés. Ez folyó, vagy szilárd, de folyóvá tett anyagoknak akképeni összeelegyitése hogy az anyagok előbbi a 1 a k j o k a t elvesztik, vagy megtartják ugyan, de nagy nehézséggel választhatók kölön, p. o. bor és mézből méh-ser készíttetik, vagy különböző fajú borok összeelegyít tétnek, vagy pedig vas vagy ezüst darabok összeforrasztatnak; errenézve azon törvény áll, hogy az összeelegyített vagy összeforrasztott test a készitőé, és ha jólelküleg téré, az anyag árát egyszeresen, ha roszlelküleg, kétszeresen téríti meg. Kivétel: Ha az összeforrasztott test különválasztható, péld. az összeforrasztás ólom és nem vas, vagy ezüst által történt, minthogy a különválasztás megtörténhetik, a tulajdonos saját anyagját megnyeri. Az összeforrasztás ólmon kívül bármi más érez, péld. vas, ezüst által történvén, a különválasztás meg nem történhetik, s igy az összeforrasztott test a készítőt illetendi. d) Ö s s z e v e gy i t é s i nö véked és. Ez oly anyagoknak, melyek különváltan nem nj alakot, de csak más testet képeznek, p. o. gabona vagy más terményeknek ö s sz e v e g y i t é s e. Az összevegyítésre nézve két eset állhat elő, jeltsül: aa) vagy a tulajdonosok a k a r a t á b ó 1 történt az összevegyítés, ekkor az összevegyitett test, péld. gabona, a tulajdonosokkal közös lesz, és egyenlő osztály szerint elkülönítendő; bb) vagy csak az egyik tulajdonos akaratából, vagy épen esetleg történt az összevegyítés, ekkor az összevegyitett test nem lészen közös, de mindenik saját részét követelheti a szerint amint kimutatja, hogy mennyi volt az övé, minthogy mindeniknek a maga része megvan; vagy ha valamelyik az egész összevegyitett testet akarja megtartani, bírói becsű szerint ez által a másiknak illető része pénzben megtérítendő.