Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. II. Szakasz Nemönálló személyek; ezek kétfélék: a) Kiskorú gyermekek b) Szolgák

148 I. KÖNYV. SZEMÉLYEK. d) Ha számot adni nem tud, akár nemes, akár nemnemes, fogságba teheti. (Máty. III: 2. 1723: 03.) e) Ha hanyag, és roszerkölcsű, időelőtt is elbocsáthatja. Egyébiránt ha a szolga máshoz akarna szegődni, egy hónappal, vagy a mint szokásban van, a szolgálati év eltelte előtt, gazdájának a szolgálatot fölmondani köteles. (1552: 11.) 1848 előtt a szökött szolgát fölfogadóra nézve, birói megintés csak akkor szükségeltetett, hogy ha ez nemes volt, és a szökött szolga ennek nemesi birtokán tartózkodott; ellenben a nemnemesi, jelesül: városi, úrbéri, jászkun és hajdú kerületi birtokokról, önhatalommal visszavitethetett. Jelenleg a teljes vagyonbiztonság minden területre nézve (nemesi és nemnemesi birtokra) egyaránt kiterjesztve lévén, a felfogadónak birtokáról, akár nemesi, akár nemnemesi birtok legyen az, önhatalommal vissza nem vihető, különben erőszakbüntetésnek van helye. (1848: 5, 8, 9.) 214. §. Viszony a gazdái és volt földesúri hatalom közt. Gazdái és volt földesúri hatalom közt, azon különbség van: hogy a gazdái hatalom az illetőknek csak munkájára, de személyére nem terjed ki; volt földesúri hatalom, alattvalóinak mind személyére, mind munkájára nézve kiterjedett. 215. §. Ezen tárgyból eredő pör. Szökött cselédek visszakivánása végett, (alapszik 1715: 101-ben) meg kell inteni a fölfogadót, hogy 100 frt büntetés alatt adja vissza, s ha megtagadtatik, helye leend a 100 frt büntetésnek.