Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. II. Szakasz Nemönálló személyek; ezek kétfélék: a) Kiskorú gyermekek b) Szolgák

140 I. KÖNYV. SZEMÉLYEK. 200. §. Gyám s gondnok jogai. a) A gyámolt javaiban, ha szükséges és czélszerü, az árvaszék megegyezésével eladást (1848 előtt bevallást) tehetnek, de ha ez a gyámolt kárával történik, az eladás érvénytelen, s a jószágért adott pénze a vevőnek, azon egy esetet, ha megbizonyitatik, hogy a gyermek javára forditatott, kivévén, elvész. (1655: 24, 582, 831 ii.) b) Kölcsönt vehetnek föl a gyermek szükségeire, de a hitelező szintén tartozik bizonyitani, hogy a fölvett pénz által a gyermek java előmozditatott, különben pénze meg nem terítetik; minthogy a gyám, és gondnok mindent a gyámolt javára tartozik tenni; másrészről az oly hitelezők, kik a haszonraforditást bizonyitni nem képesek, roszlelkü birtokosokként tekintetnek. (583, 835 ii.) (1848 előtt elzálogosításokat tehettek, s a zálogra zálogpótlékot vehettek föl a kölcsönzött összegre nézve emiitett korlátozással.) c) Pöregyességre léphetnek a gyámolt javaiban, (I: 127) itt azonban törvényünk az árvák sérelmét nem kerülte ki, minthogy a pöregyességet, bár káros, s ennélfogva szintoly sérelmet okozhat a gyermeknek, mint az eladás, mindazonáltal nem lehet mint az eladást félretétetni, hanem érvénytelenitni szükség. (512 i.) cl) Föl- és alpörosképen állhatnak a gyámoltért, s ha valaki ezt törvénytelen korban pörbe idézné, azon a gyámolt vérdíját követelni joguk van; (I: 126.) végre e) A tiszta jövedelemnek hogyha eljárásuk, és számadásuk az illető felsőbbség által helybenhagyva lön, évenkénti hatodrészét nyerik, (1715: 68, 834 i.) sőt ha valami kamat,vagy költségíizetetlen maradna, attól, miután az árva irányában bennök rosz akarat nem volt, fölmentetnek. (837 i.) /) Ha a jószágot, hivatalukból kilépvén, más gyámnak átadták, bár az ő tényök okozta a sérelmet, mindazáltal a pör nem ellenök. hanem az uj gyám, vagy gondnok ellen, vagy pedig ha az árva már nagykorúvá lőn, ez ellen inditatik; kivévén azonban, ha a kilépett gyám vagy gondnokon kivül más nem tudhatja a tényt, péld. valami egyezkedés, vagy átengedés tétetett, minthogy ekkor a pör az előbbi gyám, vagy gondnok ellen inditatand. 201. §. Gyám s gondnok korlátozásai. a) A gyámoltat illető iratokhoz nem szabad nyulniok, hanem azok az összeíráskor elzáratnak, és lepecsételtetnek. (1715:68,1765:26)