Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. II. Szakasz Nemönálló személyek; ezek kétfélék: a) Kiskorú gyermekek b) Szolgák

FEJDELMI TÖRVÉNYESITÉS ÉS ÖRÖKFOGADÁS JELENLEG. 129 nyesités, csak a szerzeményekbeni öröklésre nézve egyenlősité az ily gyermekeket a természeti és tör­vényes gyermekekkel, de az ősiekben azokat a törvényes há­zassági gyermekek, szülők és mellékrokonok megelőzték. 181. §. Volt fiusitás és örökfogadás közötti viszony. Volt fiusitás különbözött az örökfogadástól ezekben: a) Fiusitani csak a család tagjai közöl lehetett, örökfogadás idegenek közöl is történhetett, és történhetik. (I: 7, 17, 39, 50, 57.) b) Fiusitani a családleányt vagy nővért is a vér íz közelsége szerint lehetett, azaz, az apa több leányai közöl a másodszülött leányt az elsőszülött előtt, vagy gyermek nemlétében több nővérei közöl az ifjabbat az idősb előtt nem fiusithatá; örökbefogadni lehetett, és lehet akárkit minden korlátozottság nélkül. c) Fiúsításnak mind ősi, mind szerzeményi javakban csak akkor volt helye, ha fi utód nem létezett; örökfogadás, ha vér­utód volt, csak ősiekben nem történhetett, szerzemé­nyekben, miután ezekről a kereső szabadon rendelkezhetett, azt tenni lehetett. Megegyeztek abban 1) hogy mindkettőre nézve, ha adományiak voltak a javak, kir. jóváhagyás kívántatott; 2) a fiusitott leánynak, vagy nővérnek ugyanazon joga volt, mint az örökfogadottnak mind a vagyonhozi, mind a vagyonbani jog tekin­tetiben. //. Czikk. Fejlődés szaka. 182. §. Fejdelmi törvényesités és örökfogadás körüli el­járás, és ezen intézvények természete ezen szakban. a) A fejdelmi törvény esités jelenleg is fönáll, és azon esetekben, melyekben az előtt helye volt, jelenben is alkai­maztathatik. b) Mind a fejedelmi törvényesités, mind az örökfogadás, örök­s lött és szerzeményi javakban egyenlően, és ha vér­örökösök léteznek is, történhetik, azon korlátozás mel­lett mindazáltal, hogy ha természeti és törvényes gyer­mekek, vagy ezek nemlétében szülők vannak, ezek a javak Kalló* L. Polgári jog. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom