Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. II. Szakasz Nemönálló személyek; ezek kétfélék: a) Kiskorú gyermekek b) Szolgák

KISKORÚAK POLG. HELYZETE, SEMMIS SZERZŐDÉSEK. 103 raegvizsgálátaról kiadtak. (I: 12G, és 22. i.) Ezek ugy készíttetnek, hogy a gyermekek, valamely hiteles hely vagy személy elibe vitetnek, s ezek, a mennyire szemmel ítélni lehet, korukat megvizsgálván, róla bizonyítványt adnak. 142. §. Kiskorunk polgári helyzete. a) Ha a kiskornak még nemtörvényesek, mintán ők polgári tekintetben szülőik, vagy gyámjok által képviseltetnek, semmi polgári cselckvényrc nem képesek, sérelmöket, akár személy, akár javakban történt, szülőik vagy gyámjaik orvosolják pör utján, szintén ezek veszik meg a vérdíjt azon, a ki őket pörbe idézte (I: 132.) b) Ha a törvényes kort azaz 12 évet elérték, ugy a leányok mint a fiak, ügyvédet vallhatnak, mind föl-, mind alpörösként ügyködhetnek, és ha saját vagyonuk van, erről végrendeletet tehetnek, továbbá részökre hasznos szerződvényt tenni képesek. Végre ha a fiuk 18 évet elértek, a leányok férjhez mentek, bármely vallásban növekedtek, az 5 törvényes vallások közöl, őket abban többé megháboritni nem lehet, azaz ha a kath. szülők gyermeke a fön kitett időig prot. vallásban növeltetik, ezen gyermek a kath. lelkész vagy bárki által is arra, miszerint a prot. vallást elhagyja, nem kényszeríthető, úgyszintén megfordítva, aprót, lelkész a kitűzött időig a kath. vallásban nevelt protestáns gyermeket a katholika vallás elhagyására nem kényszerítheti. (1844:3.) De káros szerződvényt ezek minthogy teljes észfejlcmük nincs, szintúgy mint a nemtörvényes korúak nem tehetnek; és ha károsan szerződtek, az ily szerződvény, mintalapjában semmis, érvényre soha nem emelkedik. 143. §. Semmis szevzödvények félretétele. Ezen félretétcl körüli eljárásra, valamint ennek eredményére nézve a közelebbi időkben változás állott elő, ugy hogy e tekintetben két szak különböztethető meg, u. m. 1) ősiségi szak, 1848, illetőleg 1861-ig és 2) a fejlődés jelen szaka, 1848, illetőleg 1861-től kezdve. a) Ősiségi szakban az eljárás következő volt: a semmis szerződvényt szükség volt, a szerződés keltétől, vagy ha 10 évnél ifjabb kiskorú által köttetett a szerződés, a kiskorú 16 évétől kezdve 32 év alatt a rendes öröklési bíróság előtt félretétetni, azaz semmisnek kimondatni, vagy pedig hiteles hely vagy személy előtt, a félretételi jogot ugyanazon idő alatt óvással föntartani, különben ennek elhagyása lemondásnak tekintetvén, a vagyon, vagy a jog, a szerződés keltétől,