Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok

KÜLFÖLDIEK JOGAI, KORLÁTOLTSÁGAI. 101 tésétől kezdve 3 hónap kitelt. Hasonlókép, ha 1862-ki febr. 1-én azon törvény hirdettetnék ki, hogy minden külföldi, ki c honban polgári pört indit, a pörköltséget előre letenni köteles; és egy külföldi, febr. 28-án pört indit, ettől még a pörköltség előre letétele minden esetben nem követelhető, de ha martius 1-én indit, már ekkor követelhető, mert a kihirdetés utáni egy hónap lefolyt. b) Minden vagyonuktól mint a honpolgárok vagyonaránylag íizetnek ugyan adót,de a honpolgárnak kölcsönzött tőkéjök kamatai adó alól föl vannak mentve, (1723: 64.) megjegyezvén, mikép az ingatlan birtokot, tőlük mig honosulást nem nyernek, akármely honpolgár, a rajta fekvő összeg lefizetése mellett, elveheti. (1715: 23.) c) Ki őket vásárok alkalmával bárminő vételben akadályozza, szintúgy, mint a ki honpolgárt a vételben akadályoz, erőszakbüntetésbe esik. (1659: 77.) Korlátoltságaik: aa) Az ország azon birósága elé tartoznak mind személyök mind vagyonaikra nézve, a hol laknak, vagy vagyonuk létezik. (1723: 64.) bb) Azon törvények, melyek nem külföldiek, de az ország lakosaira nézve hozattak, őket a honpolgárokkal egyenlően kötelezik, — péld. azon külföldi, ki a törvényes 6 kamatnál többre adná kölcsön tőkéjét, szintúgy mint a honpolgár, elvesztené uzsoráskodás vétke miatt. cc) Kir. adományt nem nyerhetnek, sem más ingatlant nem szerezhetnek, valamint hivatalt sem viselhetnek. (Alb. 5. 16. árvaszülött, László 1:3, II. Ul. I: 9, II: 30. 31, V: 10; 1536: 42; 1556: 44; 1723: 64.) dd) A honpolgároknak vételi előnyük van vásárokon kivül; különösen bőrre nézve elkobzás büntetése alatt. (1659: 71.) Megszűnt azonban azon korlátoltságuk, hogy ha honpolgár más honpolgár irányábani pénzkövetelését külföldinek engedvényezé, az bevehetetlen, minthogy ez által a kereskedelmi forgalom nehezitetnék. Ellenben fönáll és létezik a honpolgároknak azon korlátoltsága, melyszerint ha valaki külföldön lakik, az országbani birtokainak árát kivinnie azon jószág elvesztésének büntetése alatt nem szabad, mely az illető bíróság által a rokonok részére átadatik; minthogy minden ország javainak legelőbb és legfőkép magának az országnak javára kell gyümölcsöznie. (1655: 35.)