Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok

VOLT ÚRBÉRI TÁRGYAKBÓL KELETKEZETT PÓROK. 91 bér szerinti kiadása. Ennélfogva szabályzási pört indított, vagy a volt földesúr, ha azt tartá, hogy volt jobbágyai többet bírtak mint az úrbéri rendelvényben van határozva, vagy a volt jobbágyok, ha azt vélték, hogy kevesebb állománynyal birnak, mint a mennyit az úrbér szerint kellene birniok. — Itt mielőtt a szabályzási pör folyamára áttérnénk, miután a szabályzás többnyire (azaz ha több birtokosok bírják a helységet) az aránypörrel együttesen foly, az arányosítás és szabályzás közti viszonyt ismerni kell, jelesül: Szabályzás az arányosítástól különbözik ezekben: a) Szabályzás földesúr vagy többen bírván a helységet, a közbirtokosok és volt jobágyok közt, arány közbirtokosok közt történik. b) Szabályzásban a birtokmennyiség kiadásában kulcsul a volt úrbéri rendelet, arányban a belbirtok vétetik föl. Kulcsalattértetik azon alap, mely szerint a kiadandó földmennyiség elhatároztatik. c) Ha valamely volt úrbéri helységnek volt földesurai többen voltak, (kik közbirtokosoknak hivatnak) ez esetben mielőtt szabályzási pör kezdetett volna, aranypor indíttatott, péld. egy helységben, mely 100 telekből áll, 10 közbirtokosnak voltak birtokai, 9-nek 5 jobbágya volt egyenkint, a 10-diknek 55 egész telkes jobbágya, ez esetben először a tíz közbirtokosok közt a kültartozványok arány pörben felosztattak, jelesül, egy telek után 50 hold jutván kültartozványul, a 9 közbirtokosok egyenkint az őket illető volt 250 holdat kivették, a tizedik, 55 telke után 50 holdjával a 2750 holdat; ekkor együtt szabályzási pört kezdettek, s ez utósó a 2750 holdból, valamint az 5 telkesek a 250 holdból a törvény által megszabott mennyiséget minden volt jobbágy-telek után kiadták, és a mi fölülmaradt az lett az úgynevezett földesúri sajátföld vagy majorsági avagy nemesi birtok (allodium); a szabályzási, valamint az arány költséget, mire a fizetni nem akaró közbirtokos szóbeli uton a tiszti ügyész által szorittatik, aránylag viselni tartozván. (1840: 7, 14, §.) Megegyeznek abban, hogy mindkettőnek czélja akülállománynak kiadása. Szabályzási pörben az eljárás következő volt: a) Először is az uriszék megvizsgálta; nincs - e törvényes akadálya volt földesúr és jobbágy közt, azaz, már egyszer nem történt-emegaszabályozás, vagy nincs-e szerződési akadály, azaz nem lépett-e a földesúr szerződésre jobbágyaival tartozásuk és illetvényök iránt; ha nem forgott fön semmi akadály, ekkor: b) Az úrbéri rendelet vétetett elő, azért, hogy megtudassék,