Irinyi József: Az országgyűlés rendezéséről (1847)

I. A' két háznak a' királylyali viszonyait illető rendszabályok

19 vében az országgyűlést megnyílódnak nyil­vánítja. E' szerint ezen ülés ennyiből áll: A' király bejö, leül, felolvassa a' trónbeszédet, a' cancellár nyilvánítja, hogy az országgyűlés meg van nyitva. Ha tehát a' trón­beszéd mellett eddig szokásban volt beszédek, az eszter­gomi érsek és föcancellár által, ezentúl is megmarad­nak, szükség ide iktatni. Ezek azonban mind lényegnek, mind szertartásnak szükségtelenek. 9- dik czikk. A' király kimenvén a' terem­ből, ugyanazon küldöttségek visszakísérik, hon­nan bevezették. 10- dik czikk. A' törvényhozásban mind a' király, mind a' két ház külön-külön kezdemé­nyezési joggal bir. Kivévén az adóügyet, mellyben a' kezdeményezés egyedül az alsóhá­zat illeti. A' felsőház az e' tárgyú törvényja­vaslatot egyszerűen elvetheti, de változást nem indítványozhat abban. Felsőházunk' jogköre e' részben eddig némileg kisebb, némileg pedig nagyobb volt, mint helyesen len­ni kell. Kezdeményezési joggal nem birt, 's a' közadó1 ügyébe 1844-ben belebeszélt. 11- dik czikk. A' király' nevében kezdemé­nyezett törvényjavaslatok elegyes ülésben ol­vastatnak fel, 's a' két ház' tanácskozásaiban a1 2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom