Irinyi József: Az országgyűlés rendezéséről (1847)

Bevezetés

12 gyűlési tanácskozásban, magasabb értelemben vett alkotmányos életünk nem lehet, és soha sem fog- e' nélkül országgyűlésünk eléggé gyakorlatias irányban működhetni. 3) Hogy a' kerületi ülések ezentiü is megtartatnak, sőt 4) Hogy a' felsőház is tartani fog kerületi üléseket. Egyjekinfetre ugy látszik, hogy a' kerületi ülések: szabálytalanság, mellyet a' rendezéssel meg kell szüntetni; mélyebben tekintvén azonban a' dologba, meggyőződünk, miszerint kell valaminek lenni, mi eltávolítsa, hogy a' házak nevezetes tárgyakban is rögtönözhessenek, 's általában kerülni kell, hogy a? törvényjavaslatok csak egyszer legyenek szőnyegen mindenik háznál* Azaz, kell lenni előkészítő üléseknek, így látjuk Francziaországban az oszlályüléseket (bureanx), Angliában a' billek' háromszori felolvastatását mind a' két házban. Távol tehát, hogy a' létező kerületi ülések eltörlcndök volnának, a' felsőházba is be kellene ezen előkészítő üléseket hozni, hogy igy minden törvényjavaslat mind a' két házban két tárgyalás alatt menjen keresztül, 's ezen üléseket itt is ezen szokolt névvel lehelne nevezni: kerületi ülés. Előre is megjegyzem, mi alább a' szerkezetben meg van említve, hogy ezen előkészítő ülésen mulhatlanul átmenni csak a' törvényjavaslatoknak kellene. 5) Hogy a' házak országos üléseikben hozott ha-