Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Előszó

- 89 názásban megnyugosztlak, de a fölterjesztett hitlevél megerősítését tovább is sürgetik. „Meg kell jegyezni, igy szól Torkos naplója, hogy ezen vegyes ülésben az evangélikus urak közöl egy sem szólott a Pozsonyban leendő koronázás ellen." Bizzunk , mondá Teleki József gróf a legjobb királyban , ki elegendő biztosítékot nyújtott az országnak az által, hogy az adó mennyiségének egyik országgyűléstől a másikig leendő meghatározásában megegyezett; ennél Anglia példája szerint az országnak nagyobb biztosítékot nem lehet nyújtani. LVII. Október 5-én országos vegyes ülésben megállapittatott az uj felirat, melynek ezen szavainál : ,,Az ágostai és helvécziai hitvallásnak vallásszabadsága," észrevételt tett Szily JáüOS szombathelyi püspök, hogy ezen tárgyban eddig mindig ezen kifejezés használtatott : „a vallás ügye," most is ezen szavakat kívánja tehát a fölebbiek helyett a feliratba titetni. Ezen indítvány az országbiró pártfogása folytán elfogadtatott. Zsolnay Dávid veszprémi káptalani küldött észrevétele azonban , hogy a papság ellenmondása említtessék meg, elmei lőztetett. LVIII. Közli továbbá Torkos azon sept. 23-ki leiratot is, melynek egyébiránt, mint mondja, hamisságakiderült, mely a r. katholikusok között titokban köröztetett, s melyben azon parancs volt a r. katholikusokhoz intézve, hogy terjeszszék elő, miben szenved a r. kath. vallás az evangélikusoktól jogsérelmet. LIX. Október 21-én volt ezen országgyűlésnek Budán utolsó még pedig országos vegyes ülése. Felolvastatott ebben az okt. 12-én Frankfurtban kelt kir. leirat, mely harmadszor is a Károly- és M. Terézia-féle hitlevelekhezi ragaszkodást nyilvánítván , a koronázást nov. 15-ére Pozsonyban tűzte ki; előlegesen ugyanott történendvén meg a nádor-választás is. LX. November 11-én a pozsonyi vár teremében Il-ik Lipót királya rendek között megjelenvén, a királyi előterjesztményeket átadta. Innen