Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

ELŐSZÓ. E sorok irója szerencsés levén, a dunamelléki helvécziai hit­vallású egyházkerület közgyűlése által, a mult 1856-ik évi október 28-kán, a zsinati előkészületekkel foglalkozó bizott­mányba választatni, a bizottmány megalakítása után több tagtársa előtt ugy nyilatkozott, hogy miután maga a kor­mány is az 1790/j-ki 26-ik tör vény czikket vette és vallotta az 1856-ik évi augusztus 21-ki rendeletében a magyaror­szági mind két hitvallású evangélikusok egyház-rendezésé­nek talpkövéül, s mind a két hitvallású evangélikusok is ezen czikket tisztelik törvényes állásuk legközvetlenebb meg­határozója gyanánt : véleménye szerint a zsinati előkészüle­tek között legelső helyen áll ezen törvényczikknek keletke­zési történelmét előadni, s azt a bécsi és linczi békekötések, azaz saját bevallott alapjai nyomán, közjogi észrevételekkel felvilágosítva kifejteni. Mert legelső szükség, hogy a tért, melyen, és pedig mind a két részről örvendetes köz megegye­zéssel állunk, teljesen ismerjük, s e végett mind azt kitűnő figyelemmel kell megtekinteni : mit mond tehát a törvény, mind pedig a vallás ügyének egész országgyűlési tárgyalá­sát is kimeritőleg kell ismerni az 179 % -ki évekről, midőn ama törvény hozatott; mert csak igy juthatunk el a törvény minden oldalú felfogására. Valamely törvény jellemvonásai csak akkor tűnnek fel teljesen, sőt csak akkor ismerünk, és értünk valamely törvényt valóban, ha annak tárgyalását is

Next

/
Oldalképek
Tartalom