Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

ELŐSZÓ. E sorok irója szerencsés levén, a dunamelléki helvécziai hitvallású egyházkerület közgyűlése által, a mult 1856-ik évi október 28-kán, a zsinati előkészületekkel foglalkozó bizottmányba választatni, a bizottmány megalakítása után több tagtársa előtt ugy nyilatkozott, hogy miután maga a kormány is az 1790/j-ki 26-ik tör vény czikket vette és vallotta az 1856-ik évi augusztus 21-ki rendeletében a magyarországi mind két hitvallású evangélikusok egyház-rendezésének talpkövéül, s mind a két hitvallású evangélikusok is ezen czikket tisztelik törvényes állásuk legközvetlenebb meghatározója gyanánt : véleménye szerint a zsinati előkészületek között legelső helyen áll ezen törvényczikknek keletkezési történelmét előadni, s azt a bécsi és linczi békekötések, azaz saját bevallott alapjai nyomán, közjogi észrevételekkel felvilágosítva kifejteni. Mert legelső szükség, hogy a tért, melyen, és pedig mind a két részről örvendetes köz megegyezéssel állunk, teljesen ismerjük, s e végett mind azt kitűnő figyelemmel kell megtekinteni : mit mond tehát a törvény, mind pedig a vallás ügyének egész országgyűlési tárgyalását is kimeritőleg kell ismerni az 179 % -ki évekről, midőn ama törvény hozatott; mert csak igy juthatunk el a törvény minden oldalú felfogására. Valamely törvény jellemvonásai csak akkor tűnnek fel teljesen, sőt csak akkor ismerünk, és értünk valamely törvényt valóban, ha annak tárgyalását is