Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Második rész

— 33 — ban. az egyházi fegyelemben . melyet magokat botrányosan viselő hit­sorsosaik irányában vallásaik elvei szerint szabadon gvakorolnak, s melyek magokkal a hitágazatokkal (cura Dogmate ipso) a legszorosabb kapcsolatban állanak, senki által meg ne akadálvoztassanak, senkitől ne függjenek, sem a római kath. consistoriumoktól, sem bárminő kor­mányszéktől, sem a kir. határozatoktól és rendeletektől, hanem a bécsi békekötés szerint egvedül saját felsőségeiktől, vagy is superintenden­seiktől. azaz helybeli presbyteriumaiktól. egyházmegyei (tractualis) és egyházkerületi (superintendentialis) consistoriumaiktól és zsinataik­tól ; s ezen presbyteriumok, consistoriumok és zsinatok rendelkezései, határozatai, Ítéletei, s a felekezeteik zsinatai által alkotott vagy ezen­túl alkotandó egyházi kánonok , sem a dicasteriumok felülvizsgálata vagy parancsai. sem királyi rendeletek által meg ne változtathassa­nak, mert mindez nem polgári vagv politikai. hanem egvedül az egy­házat,"vallást és annak igazgatását illető ügy, melyekben a teljes törvényhozási j°g magát a vallást és egyházat il­leti, s a békekötés által annak van adva. és a vallás- és lelkiismereti szabadság mellett nem ís gyakorolható vagy vezethető mások által. Szabadságukban álland tehát nekiek nemcsak mindennemű consisto­riumot tartani. hanem minden egyházkerület egyetemes zsinatait is az általok választandó helyre összehívni, ugy azonban, hogy a minden egyházkerület egyetemes zsinatait a királyi felségnek előre bejelen­teni tartozzanak, de a minden egyházkerület zsinatát tarthatás a kir. felség által tolok meg ne tagadtassék, sem pedig ezen zsinat-tartás elé akár közvetlen, akár közvetett akadályok ne tétessenek , és zsina­taikban az általok választott elnökökön kivül sem elnökséget, sem bárminő igazgatást senki más ne gyakoroljon. 5-ör. A vallás-szabadsághoz tartozik főleg a nevelés is, hogy fel­sőbb, grammatikai és alsóbb iskoláikat, melyekkel birnak, megtarthas­sák, s olyanokat mindenütt felállíthassanak: teljes joggal és szabadsággal biryán tanítókat, mestereket, tanárokat, igazgatókat (rectores), al­igazgatókat meghívni, őket elbocsátani, számukat nevelni vagy ke­vesbíteni, valamint mindennemű iskoláik igazgatóit (directores) vagy gondnokait mind a helybelieket, mind a felsőbbeket és legfelsőbbeket hitsorsosaik közŐl választani, a tanítás és tanulás módját, szabályát, rendjét tetszésök szerint elrendezni. minden iskolai tankönyvet kitűz­ni, s mind ezeket, mind hitvallásaik svmbolikus és hittaní könyveit, s az ájtatosság gyakorlatára tartozókat minden könyvvizsgálat nélkül kinyomatni; ugy hogy iskoláik, azoknak tantárgyaiksaz egész nevelés egyedül a felekezeteikbeli gondnokok és egyházkerületeik felügyelé­3

Next

/
Oldalképek
Tartalom