Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Második rész

- 26 — Megjegyzendő, hogy a távollevő főrendüek képviselőinek és a városi követeknek többsége ezen visszaállítás mellett nyilatkozván, s következetes szellemben viselvén magokat a vallás ügyének egész további tárgyalása alatt, a következmény, mint tudjuk, az lett, hogy a felvilágosodási szellemet mindinkább hívebben képviselő megyei követek végre teljesen leszorították a törvényhozási térről mind a távollevő fcrendüek képviselőit, miben ugyan semmi kár sem volt, mind pedig a városi követeket, mi a jövő tekintetében nagy kár volt. De tulajdon a városi követek erkölcsi súlyának , szellemi jelentőségének tekintélytelensége idézte elő a különben sajnálatra méltó tényt. Megméretvén, könnyűeknek találtattak. VIII. Június 26-án a dunántúli kerület ülésében nagy vita volt a vallás ügyében. A róm. katliol. papság s az ahhoz szító követek közöl némelyek azt kívánták, hogy a vallás ügye ne legyen a koronázási hitlevélbe iktatva, hanem külön törvény által intéztessék az el még ezen országgyűlésen, és pedig az 1681-ki törvény értelmében. Ezen vélemény ellen küzdöttek : Bezerédy Ignácz Tolna, SomSÍCS Lázár Zala , Horváth Zsigmond Sopron megyék követei. mindnyájan r. katholikusok. s ajánlották , hogy a vallás ügye, még pedig a bécsi és linczi békekötésekre hivatkozással, iktattassék a hitlevélbe. Pázmándy József Győr megye követe, az egyetlen dunántúli evang. megyei követ, kinyilatkoztatta, hogy egyáltalában el nem áll azon kívánságától, hogy a vallás ügye a nevezett békekötésekre hivatkozással legyen a hitlevélbe iktatva. Azután kérdésbe hozatván kitűnt, hegy csak két dunántúli megye nem említi követi utasításában ama békekötéseket. Némelyek továbbá azt kívánták, hogy ha a hitlevélbe jő a vallás ügye a békekötésekre való hivatkozással, azon záradékok adassanak ahhoz : ,,a római katholika vallás jogsérelme nélkül, s a földes urak jogai sértetlenek maradván", arra czélozván, hogy a római katholikusoknak az átmenetel más vallásra szabad ne legyen. De Pázmándy kinyilatkoztatta, hogy az evangélikusok semmiféle záradékban sem fognak megegyezni, s felolvasta a bécsi béke- és a következett 1608-ik koronázás előtti törvény-czikkeket, melyeknél fogva szabaddá van téve, hogy az evangyéliomi vallást akadálytalanul el lehessen fogadni. Bezerédy ajánlotta, hogy jobb lesz a záradékokat elhagyni, mert különben csak további gyűlölet magvai lesznek elvetve, holott oly intézkedések szükségesek, hogy többé a következő országgyűléseken az utódok között semmi vallás-