Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Második rész

23 vényhozó szerepében, arra azon véleménynek, hogy semmi szabadsága sem ellenkezhetik egyik keresztyén vallásnak, valamely más keresztyén vallás „elveivel," hanem ennek legfölebb csak világi előnyöket kereső uralkodási vágyával, mi pedig kitünőleg nem is tartózhatik egyik keresztyén vallás elveihez sem , miután az Üdvözítő maga mondta, hogy az én országom nem e földön van, — általánosabb elterjedése volt szükséges, mint még 1790-ben látjuk. Elegendő erkölcsi biztositék nélkül, hogy a törvényhozás igen is, elismeri a bécsi és linczi békekötéseket alapul, és pedig nem ugy, mint még 1790-ben igen sokan (mikép alább megfogjuk látni), hogy azokból tulajdon az evangélikusok ellenében is lehessen megszorításokat kiokoskodni, hanem mint általában a vallások egyenlő szabadságának magkövét, nem mondhattak le az evangélikusok annak folytonos, nyilt emlegetésétől, mi az ügy természetében különben is megvan, és megmarad örökre, hogy ők, békekötésekkel is megpecsételve: „rendek", ') azaz „egyik fél," mert ügyök békekötéseken , azaz kétoldalú kötéseken van alapulva; s a magokat nyíltan más vallási bajnokok irányában ők semmi esetre sem a szavazatok száma szerint talán kevesebbség, hanem mindenesetre : „egyik fél." Időszakot alkotó egyébiránt ezen nap történelmünkben, mert ezúttal történt először, hogy a római katholikusok ama nyilt pártfogásukba vették az országgyűlésen az evangélikusok ügyét, melyet azóta, nagy dicsőséggel, mindig nagyobb mértékben kitüntettek. Ezen pont tárgyalásáról azonban semmi további értesítést sem nyújtanak kútfőink. IV. Június 16-án Ürményi József személynök elnöklete alatt országos üléséből azon izenetet közölte az alsó tábla, a Zichy Károly gróf országbíró elnöklete alatt ülő felső táblával, hogy a kerületi ülések a hitlevél készitéséhez fognak kezdeni, melyet alkotmányos szokás szerint a király, megkoronáztatása előtt, az ország alkotmányának biztosítására kiszokott adni. S ezen kerületi ülésekre ugyan a korábbi országgyűléseken sem a káptalanok küldötteit és a távollevő főrendüek képviselőit, sem a kir. városok követeit nem volt szokás meghívni, mivel azonban jelenleg oly tárgyakról leend szó, melyek az egész hazát annyira érdeklik , s a kedélyek egyessége és a kölcsönös ') Az evangélikus ,.,r e n d e k r ő 1" először az 1604 : 22-ik czikkben van törvénykönyvünkben említés.