Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Első rész

— 18 1647-ki 11- és 12-dik t.-czikk egyenes kijelentése nyomán , az evangélikusokat a r. fcatk lelkészeknek fizet endő papbértől (stóla), nem engedte meg , hogy az evang. lelkészek a íiókgyülekezetekben egyházi beszédet tarthassanak; hatheti oktatás alá rendelte azokat, kik a r. kath. vallásról az evangyéliomíra akartak áttérni , a vegyesházassági gyermekek növelésénél a r. kath. vallásnak előnyt nyújtott, sőt a békekötések ellenére nyíltan uralkodónak is nevezte a r. kath. vallást : mégis igen nagy visszatetszést idézett elő a másik részről, s a püspökök visszavételét sürgették. Il-ik József felvilágosodott szelleme azonban érezte , hogy e téren a legbiztosabban áll. Az 1783-ki jan. 28-ki intézvény felhatalmazza az evangélikus lelkészeket, hogy a magános vallásgyakorlati helyeken is keresztelhessenek , eskethessenek és temethessenek, csakhogy a r. kath. lelkésznek is meglegyen fizetve azokért a papbér. Az 1783-ki sept. 26-ki Bécsből kelt leirat megtiltja a kormányszéki kiadványokban ,,eltűrteknek" nevezni az evangélikusokat. Az 1783-ki dec. 9-ki intézvény kinyilatkoztatja , hogy a törvényi , orvosi és bölcsészeti tanári állomásokban mind a négy vallás egyéneibirnak hivatalképességgel, s a r. katholikus tanulók is járhatnak az evangélikusok felsőbb iskoláiba. Az 1785-ki jul. 18-ki intézvény ujolag eltiltja a vegyes házassági gyermekek növelése iránti reversálisok kizsarlását. Az 1785-ki nov. 22-ki intézvény kinyilatkoztatja, hogy a r. kath. vallásnak az evangyéliomival felcserélése ne hithagyásnak, hanem áttérésnek (non Apostasiam sed Transgressionem) neveztessék. Az 1786-ki jan. 24-ki intézvény megengedi, hogy hol ötven főnél valamivel kevesebben vannak is, lelkészt tarthassanak az evangélikusok. Az 1786-ki febr. 14-ki intézvény megengedi, hogy hol szükséges, két lelkészt is tarthassanak az evangélikusok, s meghagyja, hogy a kormányszékek kikelésekkel teljes iratokat egyik vallás ellen se fogadjanak el. Az 1786-ki márcz. 6-ki pátens a házassági törvényt foglalja magában. Kivette ez az evangélikusokat a r. kath. szentszékek bírósága alól, s a polgári törvényszék alá rendelvén az evangélikusok házassági ügyeit, elválasztó Ítéletek lehetőségét is föltételezte. Az 1786-ki márcz. 21-ki intézvény fölmentette a nem kath. házasulandó feleket a r. kath. templomban való kihirdetéstől. Az 1786-ki aug. 1-én kelt intézvény a harangok használatára mindenütt felhatalmazza az evangélikusokat.