Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Előszó

— 149 — Az országbíró ekkor felolvasta, mikép lesz a többség kívánsága szerint az ellenmondás megemlítve és érvénytelennek nyilvánítva az 1647-ki 5-ik törvényben levő kifejezéssel, az „aliorum quorumvis" szavak helyett Illésházy módositványát fogadva el. Némelyek még a „habentibus" szó helyett, minthogy a záradék a jövőre szól, ezt akarták tétetni: ,,habituris,u de a többség az országbíró által javaslatképen felolvasott szerkezet mellett maradt, mint azt a törvényben látjuk. Es ezzel a tanácskozás a vallás ügye felett az 179°/]-ki országgyűlésen befejeztetett. Az 179°/J -ki 26-ik törvény által tanúsított legfőbb vívmány, hogy a vallás ügye többé nem a királyi rendeletektől függ, hanem a nemzeti törvényhozás mezejére tartozik, a törvényhozó test mindenik részének kölcsönös egyetértése és befolyása által meg lőn alapítva. LXXI. Az ellenmondás, melyet a bibornok-primás febr. 8-kán az országos vegyes ülésben a vallás ügyében benyújtott: (Fordítás.) „Mi Batthyányi József bibornok stb. herczeg stb. esztergomi érsek stb. stb. Saját nevünkben s Magyarország és az ahhoz kapcsolt részek egyetemes papságának nevében és személyeiért, ünnepélyes tiltakozás és ellenszólás módjával nyíltan, közönségesen és világosan fölfedezzük és kinyilatkoztatjuk, hogy midőn a jelen, ő cs. kir. felsége, legkegyelmesebb urunk által, Magyarország és az ahhoz kapcsolt részek összes rendéinek, szabad királyi és fő Buda városba a közelebb mult 1790-ki év Pünkösd utáni második vasárnapjára eső június 6-ára összehitt, s későbben szabad királyi Pozsony városba áttett országgyűlésen, más országgyűlési tárgyalások között az ágostai és helvécziai hitvallású vallások ügye ismét előkerült; mivel a mult időkben ezen hitvallások ügyének országgyűlési tárgyalás alá vételével az ország prímásai az esztergomi érsekek s Magyarország és az ahhoz kapcsolt részek többi papsága ezen tárgyalásokban s lehető határozatokban soha egyébkint részt nem vettek, csak és a mennyiben azt az ős katholika vallás, s az egyházi jogok és szabadalmak jogsérelme nélkül tehették, sőt minden összes és egyes kötésnek és czikknek, melyek bárminő módon és bármely szóval ellentétben állottak a katholika vallással, s annak jogaival és szabadalmaival, és jogsérelmet okoztak azoknak, minden záradékukban, pontjokban és részökben teljesen és mindenkép ellene mondtak és szólaltak : azért elődeink ezen dicséretes