Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Előszó

- 136 rint a zsinat oly törvényhozó hatalom, mely nemcsak az ország négy rendé, hanem a király „hozzájárulása" (absque concursu Regis) nélkül is gyakorolja ezen jogot (mert a felügyelési, különösen a ,,l e g fe 1sőbb" felügyelési jog mindenben illeti az államhatalmat mi az országban van, legyen az bár vallás is; de miután az evangélikusokra nézve ki van mondva, hogy minden vallási ügyben ,,egyedül" saját felsőségeik alatt állanak, miután nyiltan ki van jelentve, hogy a zsinatra küldött királyi ember ?em elnökség, sem igazgatás, hanem csak felügyelés végett, azaz mint oly tanú van jelen, ki arra ügyel fel, hogy csupán vallási ügyek tárgyaltassanak, s miután világosan sem a dolog természetével sem az evangélikusok autonómiájával meg nem egyeznék, hogy az ezen egyházi törvényeket alkotó hatalom — mint a parlamenti kormányu országokban — közös legyen olyan elemmel, mely az egyházon kivül áll 1) vallásánál, 2) annál fogva, mert az autonómia elvei szerint a hitsorsosokból is csak azok birhatnak az egyházban valamely hatalommal, kik e tekintetben az egyháztól meg vannak bizva; világos tehát a lényeges különbség különösen a „legfelsőbb" felügyelés és nem mondom a kezdeményezési jog, hanem csak a „hozzájárulás" a törvényhozási jog közösen gyakorolhatása között is), még is és következőleg az emiitett elvek öntudatos ismerete mellett, biztosítja az evangélikusok zsinattarthatási jogát, mint világos mellőzhetlen kellékét az evangélikusok vallásszabadságának , hogy egyházi törvényeiket, a kir. „legfelsőbb" felügyelési jog sértetlen hagyásával, ők magok, és teljesen egyedül magok alkothassák; 5) hogy az evangélikusok dec. 12-ki kérvényében levő kifejtés után, miszerint a „ne akadályoztassák" (ne impediatur) kifejezés az áttérés megengedése, ezen kifejezés kétszer jő elő a törvény első pontjában ; 6) hogy az áttérni akarók hat heti oktatásának törvény általi behozatalától, mi későbben más uton csakugyan megtörtént, elállott; 7) hogy a második válasz szerint az evangélikusok egyházi székeinek szervezéséig a) a polgári törvényszékek, s még pedig b) a Il-ik József császár idejében életben volt elvek szerint Ítélnek az ő házassági ügyeikben; 8) hogy a vegyes házasságokat mindig a r. kath. lelkészkösse össze. LXX. Február 8-án országos vegyes ülésben J) a különböző szerkezeit törvények során a kir. előterjesztések 14-ik pontjánál : ') Ezen ülés hű képét az által véltem eltalálhatni, hogy az országos és Torkosnapló terjedelmes külön előadásait összeállítottam.