Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Első rész

- 5 miután ezen időben ugy is az evangélikus Nádasdi Tamás gróf volt nádor. S midőn időközben Kálvin követőinek száma is megnövekedett, különösen pedig az is sikerült nekiök , hogy a felettébb gyűlölt anabaptistákétól elkülönözzék ügyöket, mikor az 1556-ki 26-dik törvényczikk az 1548-ki 11-dik czikket megújította, ebben most már ,,c s a k" az anabaptisták kiűzése határoztatott el, a sacramentáriusok vagyis Kálvin követői tehát vallásszabadságot nyertek. Az 1557-ki 10-ik t. czikk is ujolag csak az anabaptistákról szól, és nem a sacramentáriusokról is. S tegyük ehhez, hogy midőn az egri várban és völgyben levő nemesség és katonaság ellen kir. biztosok jelentek meg vizsgálatot tenni, azok 1562-ben a hires egri hitvallomást nyújtották be Ferdinándnak, mely Kálvin tanaihoz szítván, a sacramentáriu.cok védelme volt, s Ferdinánd nemcsak továbbá nem háborgatta őket, hanem a felekezetökbeli Mágócsi Gáspárt is tette, mind Egervára kapitány ává, mind Heves vármegye főispánjává. Az emberek, az országgyűlés , a kor, még nem igyekeztek ezen időben okosabbak lenni a tényéknél; ha egyszer tekintélyes egyének és tömegek bevettek valamely vallást, világosnak tartották, hogy azon vallás be van véve, s nem tartották azontúl törvény által is szükségesnek kimondani, mi a tény dolga : ha vájjon ugyan is be van-e véve valamely vallás avagy nem ? S igy tehát, mielőtt 1567-ben a debreczeni zsinat a helvécziai hitvallást elfogadta, senki sem kétkedett hazánkban azon, hogy Magyarország, nem csak Luther, hanem Kálvin tanait is bevette, és senkinek sem jutott eszébe, hogy ezen tényt az országgyűlésnek ki kellene mondani. Elégnek tartatott, ha magok nyilvánítják azt, kik azt bevették. Mit Ferdinánd, ki országlása elején néhány rendeletet adott ki, melyekkel a hitjavítást gátolni akarta, későbben eszélyességből cselekedett, nem szegülvén ellene az evangyéliomi vallásnak, azt utóda Miksa, ki az evangyéliomi vallás ismeretében növekedett fel, ki 1560. apr. 2-án ezt irta Fridrik palatinatusi német választó-fejedelemnek : „Én az ágostai vallástételben foglalt tudományt ismerem igaznak , és keresztyén vallásnak lennimeggyőződésből tette. Országlása alatt 1564-től 1576-ig sem országgyűlésen, sem azonkívül semmi szabályok sem hozattak az evangélikusok ellen. Rudolf sem mutatta magát az evangélikusok ellenségének, a