Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Előszó

- 112 — pontnál, mely a vallási kérdésről szól, minden kifogás nélkül van a kir. válasz közbejövése említve. c) Mert az országos vegyes bizottmány is, P. betű alatt mellé­kelt ') jegyzőkönyve szerint, ámbár a papság már itt felséged birósá­gának elháritási szándokát jelengetni kezdte, a vallás ügyét egyedül csak a beczikkelyezéstől vélte függőnek. Nehogy azonban mindenképen biztosítva lehessünk, a papság hatalma, tekintélye és befolyása hazánk ügyeiben, teljesen kiesz­közölték. Először ugyan is azokat, kik országgyűlési joggal birnak, részen­kint magához édesgetvén, azok előtt, kiknek lelkiösmeretében kön­nyen lehetett kétségeket támasztani, felséged kegyelmes válaszából (mintha felséged ámbár r. katholikus fejedelem, a méltányossághoz képest, s mennyire a más vallást követők elnyomása nélkül történhe­tik, a római kath. vallás fentartásáról nem gondoskodnék eléggé) azon vallásra közel veszélyt festve le élénken, másokra más okok által hatva, oda vitte a dolgot, hogy saját és más aláirt római katholikusok nevében bizonyos, felséged kegyelmes válaszával ellenkező irat terjesz­tetett elő az ő kebelökből megbízott küldöttség által felségednek. Azután, midőn az aláírók nem foglalták magokban a karok és rendek oly nagy részét, mint kívánták, oda irányozták a dolgot a ha­sonló módon magokhoz édesgetett országgyűlési tagok által, hogy ám­bár magoknak a r. katholikusoknak nagyobb része (potior pars) ragasz­kodik is a kegyelmes kir. válasz szavaihoz némelyekben, az nyilatkoz­tassák ki, hogy általában azonban a római katholikusok legnagyobb része (maximam partém) felséged kegyelmes válaszának a mint van, beczikkelyezésében meg nem egyezhet, s jelentessék ki, hogy ezen kérdések elhatározása felségednek nem kegyelmes ítélete, hanem csak közbenjárása alá volt terjesztve. Melyek a mint előre voltak készítve, a folyó évi és hó 7-kén tar­tott ülésben megtörténvén, ezen tárgyalási módja az ország köz ügyei­nek a derék (cordatorum) római kath. hazafiak helytelenítését idézte elő, melyet nyíltan is tanúsítottak. Mi pedig megelégeljük, hogy az ügy egész menetét fiúi bizalommal felséged figyelme elé ter­jesztettük. Mi a tárgyat közelebbről illeti, szokatlanok levén, különösen, midőn komoly fejedelemmel van dolgunk, bárminő hiú magyarázattal jobban bebonyolítani az ügyeket, nem ismerhettük el, hogy a tárgy ') Lásd a LXV-ik fejezetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom