Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Kilenczedik könyv: A harcz a szövetséges osztrák-orosz hadak ellen Görgey elvonultáig Komáromból

Harmadik fejezet. A Győr és Komárom körüli harczok. 255 mind a vasútvonalt egyaránt fenyegette. Wysocki és Dessewffy 1849. jui. hadserege ennek következtében Jászberényig hátrált, az ellenség előnyomulását erejének csekélysége miatt meggátolni képtelen lévén. Kossuth Perczel tábornok által az újonczokat s a Tisza vidékén gyűjtött tartalék-csapatokat Czeglédnél összeszedetvén s a Tiszán túl szétszórt s Lahner tábornok által öszpontosított apróbb őrségeket is hozzájok adatván, néhány nap alatt összeállított ugyan egy, körűibeiül 10 ezernyi sereget; de azt ily rögtön nem lehetett még azon állapotba helyezni, hogy Wysockinak azonnal tetemes segedelmet nyújthatott volna. Ennek hadteste tehát legfelebb arra szolgálhatott, hogy a kozákcsapatoknak a főváros és a szolnoki vasút felé kalandozását gátolja meg. A főváros tekintete ismét olyan lett, mint volt a múlt télen, aDebreczenbe vándorlás alkalmával. Azutczák költözködők seregével voltak elfedve. A vasút alig győzte a szolgálatot a számtalan kivándorlók s a mindennemű készletek elszállításában. A kormányhivatalnokok csak kisebb részének tétetett ugyan kötelességévé Szegedre költöznie, a többiek szabadságukra hagyatván; de mégis a nagyobb rész leköltözött. A képviselőknek épen jul. 2-kán kell vala ismét megnyitni üléseiket; mi azonban a fenforgó körülmények közt meg nem történhetvén, Kossuth ez napon személyesen gyülekezetökbe ment, hogy az elnapolásnak és Szegedre költözésnek szükségét előadja. Ennek következtében tehát a képviselők is újra kezökbe vették a vándorbotot. Kossuth maga, leginkább a végett, hogy a Czegléden gyűjtött sereg rendezését sürgesse s elősegítse, s Perczellel értekezzék, jul. 2-kán Czeglédre távozott a fővárosból, hova mindazáltal, az ott maradt minisztériummal tanácskozandó, azután még több ízben berándult. Egyébiránt a reményből-e, ismét visszatérhetni, vagy annak előérzetéből, hogy nem sokára idegen földre kell hazájából menekülnie? — gyermekeit rokonaihoz Veszprém megyébe küldötte.