Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)
Hetedik könyv: Az orosz interventio
Hetedik könyv. Az orosz interventió. 1849. Május, hazát fenyegető ellenség zsarnokijelleme, polgári s vallási türelmetlensége Kossuthot most azon előnybe is helyezte, hogy a népfelkelésnek élesebb, a nép kedélyét megragadóbb színt adhatott s azt keresztháború alakjában hirdethette ki. A minisztérium Kossuth eszméjét elfogadta s a népfelkelést május 18-kán kelt szózataiban kihirdette. „Az országot — úgymond a kormány e szózatában — idegen hadsereg beavatkozásának veszélye fenyegeti. A muszka sereg egy csapatja azóta talán már át is lépte a magyar föld határait. „Mi nem hiszszük, hogy Európának alkotmányos kormányai a zsarnok hatalom e példátlan vakmerőségét tétlenül elnézzék. Mi nem hiszszük, hogy ha a kormányok azt elnézik is tétlenül, Európa szabad népei a nemzetek örök jogának e halálos megsértésére harczra ne keljenek. Mi nem hiszszük, hogy volna Európában szabad kormány és szabad nép, melynek mind jogérzetével mind érdekeivel ellentétben nem állana elnyomása egy nemzetnek, mely egykor a kereszténységnek bástyája volt a keleti pogányság ellen, s jelenleg előharczosa a szabadságnak a sötétség és szolgaság ellen, egy nemzetnek, mely idegen segély s a szomszéd népek jogainak sérelme nélkül képes volt jogszerű önállásra és függetlenségre emelkedni Európa szabad nemzeteinek sorában Mi megvárjuk az Európa, sőt az egész művelt világ által megállapított és bevallott nemzeti jogok sérthetetlenségének nevében, hogy Európa népei fogják teljesíteni kötelességeiket. „Azon közben a magyar nemzetis fogja teljesíteni saját kötelességét, hogy a maga függetlenségét megvédvén, ereje legyen Európa minden népei veszélyezett szabadságának biztosításában is közremunkálni.... „Megnyugtató ugyan annak tudása, hogy a nemzet sorsa felett egy hatalmas hadsereg áll őrt... De kell, hogy hadainkon kivül az összes nemzet részt vegyen a harczban. Veszélyben van hazánk, nemzetiségünk, vallásunk, szabadságunk,
