Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Tizenegyedik könyv: Aradon

590 Tizenkettedik könyv. A katasztrófa. tober elején már ismét Magyarország teljhatalmú kormányzója gyanánt lépett fel s kezd vala intézkedni az ország ügyeiben, mire, lemondása után, sem hatalma, sem tere nem volt többé az ország megigáztatása után. 0 ugyanis az említett angol Henningsent, teljes hatalommal felruházva, okt. 2-kán Widdinből, a következő levéllel küldé Komáromba: „Magyarország kormányzója Komárom várának üdvözletet. „Görgey a hazát elárulta. A hatalmat, melyet én a haza megmentésének feleletterhe alatt ruháztam át reá, ő annak megbuktatására fordította. Kötelességemmé ló'n tehát a kormányt ismét saját kezeimbe venni, mely hatalmat, a nemzet akarata szerint, különben is csak én gyakorolhatom törvényesen. Fő törekvésem Komárom várát biztosítani. Ha ez magát hat hónapig tartja, a haza meg van mentve. Ez okból Henningsen F. magas állású angol urat, hazánk legmelegebb barátjai egyikét, küldöm be, s a legterjedtebb hatalmat adom neki, mindent tenni, mit Komárom megtartására s biztosítására szükségesnek látand, kinevezni vagy letenni bárkit, a mint azt jónak itéli, a nemzetet jutalmazásra vagy kárpótlásra kötelezni (!). Különösen, a honárulás büntetése alatt megtiltom hazámfiainak, az ellenséggel, az ő tudta nélkül bármi alkudozásba ereszkedni (!). „Rendeleteimnek köteles mindenki engedelmeskedni. Komárom megtartásától függ a haza élete. E várat feladni, a nélkül, hogy az 1848 ki alkotmány megtartassék, a nélkül hogy az ország az ügyünket védő Angolország biztosítása alá helyeztessék s a nélkül, hogy az alku általam is aláirassék, hazaárulás lenne, melyet meghatalmazottam halállal büntetend, mi végre őt minden hazafi segélyezni köteles. „Angolország rokonszenve irányunkban hatalmasan nyilatkozik. A segedelem órája közelget. Ha Komárom kitartó, az ország meg van mentve. Hűtlenség és viszály döntötték veszedelembe az országot: Komárom, a hűség s egyesség