Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Hetedik könyv: Az orosz interventio

Második fejezet. Az or»sz interventió s az európai hatalmak. 47 népekre, mi ismét a keleti kérdés tekintetében veszélyezteté 1849. Május. Európa érdekeit. Es mind ezek felett Az alkotmányos Angolország, mely magát a népszabadság támaszának, védőjének vallja, nézhette-e közönyösen enyészetét egy keletkező' népszabadságnak? Mint kereske delmi hatalom, tűrhette-e az orosznak ez újabb lépését Konstantinápoly felé? Nem kivánta-e saját érdeke, védeni egy népet, melynek vitézségére s barátságára tán a közeljövőben nagy szüksége leend természetes ellensége ellen? És Francziaország, a demokratikus, republikánus Francziaország nem életelveiben szenved-e sérelmet egy nép leigáztatása által, mely a februári forradalom következtében rázta le bilincseit, s oly institutiókat alapított kebelében, melyek a franczia institutiókkal rokonok lévén, természetes köteléket alkottak közte s a felszabadult nép között? Bízhatott-e maga élettartósságában, ha Európában mindenütt győz a kényuralom? Nem kellett-e félnie, hogy ha a minden státusszabadságot, minden demokratiát elölni törekvő orosz absolutismus Magyarországban a népszabadságot, demokratiát, alkotmányt elfojtani segítvén, az osztrák kényuralmat helyreállítja, viszont majd en nek segedelmével fog törekedni a nyugoton is megdermeszteni az ifjú szabadságot? „Csak két tényleges hatalom van Európában — úgymond maga az orosz —: a forradalom, melynek elve a nép- és egyénszabadság; és Oroszország, melynek elve a nép- és egyénszolgaság. E két hatalom, e két elv közt semmi szerződésnek, semmi egyezkedésnek sincs helye: egyiknek élete, a másiknak halála." Az orosz absolutismus terjeszkedése halála minden európai institutiónak, népi s egyéni szabadságnak. Es a demokratikus Francziaország engedheté-e, hogy ezen természetes, halálos ellenségének életereje, befolyása növekedjék Európában? Úgy van, csak két erkölcsi hatalom, két elv létezik Eu- A francaa rópában : a népszabadság és a fejedelmi kényuralom elve. A J™,,^^ februári forradalom óta e két hatalom ellenséges állást vőn tidegymás irányában: itt a demokratia a maga bajnokaival;