Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Hetedik könyv: Az orosz interventio

40 Hetedik könyv. Az orosz interventió. 1849. Május, az azt környező szláv tartományokban, hat-hét millió ember van, kikre nézve Németország századok óta, nemzedékről nemzedékre, egy perczig sem szűnt meg a külföldnél is roszszabb lenni, kikre nézve az mindig ellenség. Nem ama néhány prágai tudós irodalmi hazafiságáról van itt szó, bár mily tiszteletes is az magában: — ezen emberek nagy szolgálatokat tettek s teendenek is még hazájok ügyének; de Csehország életere nem ebben van. A nép élete soha sem azon könyvekben létezik, melyeket számára nyomatnak; kivéve talán az egy német népet: a nép élete az ő ösztöneiben, hiedelmeiben rejlik ; és a könyvek, meg kell vallani, még inkább gyöngítésére s hervasztására, mint szilárdítására s éltetésére hatnak. A mi Csehországnak igazi nemzeti életéből még fenmaradt, az hussitai hiedelmeiben fekszik, elnyomott nemzetiségének ezen örökké eleven óvástételében a római birtoklás ellen nem kevesbbé, mint a német uralkodás ellen. Ez köti őt össze küzdelem- és dicsőségteljes múltjával, ez azon láncz is, mely a cseheket még egyesítheti keleti rokonaikkal. „Nem lehet e tárgynál eléggé mulatni, mert épen ezek a keleti egyháznak azon rokonszenves reminiscentiai, azon visszatérések az ó-hit felé, melynek a hussitismus a maga idejében csak tökéletlen s eltorzított kifejezése volt; mely Lengyel- és Csehország között egy magas választófalat húz, azon Csehország között, mely akarata ellenére tűri a nyugoti jármát, s azon pártosan katholikus Lengyelország között, mely a nyugotnak fanatikus követője s önnönei iránt mindig áruló. „Mit teend Csehország s vele a hét-nyolcz milliónyi morva és szlovák egy nyelvű, egy fajú nép? Független állapotba helyezendi-e magát, vagy a német egység azon nevetséges keretébe engedendi magát szoríttatni, mely soha sem lesz egyéb a chaos egységénél? Csehország, daczára azon eszméknek, melyek rajta ma uralkodnak, s azon intézményeknek, melyek szerint holnap kormányoztatni fog, a hatalmas ártól utóvégre is elsodortatik. Nem szükség visszaemlékezni arra, mit 1841-ben Prágában azon tartomány legnemzetiesebb