Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)
Hetedik könyv: Az orosz interventio
Első fejezet. Az orosz interventió indokai. 33 teztek; melyek egyházi imáikban nem is törvényes fejedéi- 1849. Május, mökért, kit idegennek tekintettek, hanem az orosz czárért, mint egyházuk fejéért s egykori szabadító]okért könyörögtek; lakjaikban a czár arczképét függeszték a Krisztusé és SzűzMáriáé mellé tiszteletük, hódolatuk, sóvár fohászaik tárgyaként; — e népek közt az orosz seregek megjelenése, az orosz fegyverek győzedelme szükséges következmény gyanánt vonta maga után a czár iránti rokonszenvnek s ragaszkodásnak egész az ábrándig emelkedését. E két nyeremény: befolyásának megalapítása a hála kötelékeivel magához kapcsolandó osztrák udvarnál; tekintélyének ellenállhatatlan növekedése a déli szláv fajú s más óhitű népségek közt, oly nyeremény gyanánt tűnhetett fel Miklós czár lelke előtt, kinél I. Péter czár hagyományos állampolitikája a muszka trónon még nem birt erélyesebb képviselőt, kiben „az orosz eszme" mintegy megtestesedve létezett, — hogy más jutalomra, az osztrák monarchia fentartásáért hozandó áldozatai fejében, gondolnia is fölösleg volt. Es valóban, Miklós, e nyereményekkel teljesen megelégedve, oly önzetlennek mutatta magát az osztrák kabinet iránt, roppant öszvegekbe s véráldozatba került segedelméért, hogy avval mind előleg, az interventiót a hatalmaknak hírül adó diplomatiai körirataiban, mind utólag is bízvást kérkedheték. A biztosított titkos nyereményekkel óvatos, de annál számítóbb s ravaszabb politikájában egy hatalmas lépést tőn előre czélja felé, melynek tárgya Konstantinápoly s a Kelet fölötti uralkodás. Es, bár nincsenek is feltárva előttünk a szt.-pétervári kabinet titkai, egy perczig sem kételkedhetünk, hogy a magyarországi interventióval egy időben már munka alatt volt a terv, mely szerint a czár, a magyar forradalom elnyomása után, a „beteg" török birodalom gyógyításába szándékozott fogni, mihelyt a kísérletre a többi körülmények is kedvezőknek mutatkoznak. A magyarországi interventio vert hidat Mentsikow küldetésére 1852-ben Konstantinápolyba, hogy a „beteg ember" gyógyítását foganatba vegye. Horváth M. A függetlenségi harcz tört. III. "
