Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Tizedik könyv: Szegeden

378 Tizedik könyv. Szegeden. 1849. jui. minisztériumra; mert ez, ha kötelességét teljesíti, gátolja a kormányzót; ha nem teljesíti, fölösleges; most minden hata­lomnak egy kézben kell öszpontosítva lenni, és ez — a dic­tatorság." Kijelenté egyébiránt, ha Kossuth ezt nem helyesli is, ő minden esetre lemond tárczájáról, hogy siettesse azt, mit a körülmények közt szükségesnek lát, a dictatorság lét­rejöttét. Szemere sebes léptekkel látá közeledni a végveszélyt, s talán azt hitte, hogy kezét még tisztára moshatja, s a felelősség terhét a bekövetkezendő bukás miatt a történelem előtt vál­lairól még levetheti s egyedül Kossuthra háríthatja. Igaz ugyan, hogy Kossuth szeretett mindenben önkényesen is a miniszterek tudta nélkül is intézkedni a tárczájokat illető ügyekben; volt azonban eset, kivált mióta a kormány Pest­ről leköltözött s Kossuth a miniszterektől gyakran távol léte­zett, hogy e rendkívüli időben, midőn az intézkedések sükere gyakran csak gyors végrehajtásuktól függött, felelősségénél fogva felhíva is érezte magát, a miniszter távollétében, önha­talmilag intézkedni. De ha ezen két oldalú intézkedésből tá­madt is aztán néha némi zavar: bizonyára nem ezen, a pol­gári ügyekben e miatt felmerült rendetlenségekből szárma­zott az ország veszedelme. Ezt csak az april végétől fogva a hadviselésben elkövetett szándékos vagy szándéktalan hibák s balfogások, a vezérek közti viszályok s különösen Görgey­nek daczos engedetlensége s a polgári kormány ellen szőtt fondorlatai, mind ezek mellett pedig a kormánynak ama hibá­kat, fondorlatokat, viszályokat és daczoskodásokat tűrő nagy gyöngesége eredményezték. S nem valószínű, hogy a dicta­torság Kossuth kezében, most pedig már, július végén, bár ki más kezében is, jelentékeny javulást hozhatott volna még ügyeink állapotába. Kossuth, ha egyátaljában tudott volna, a minisztérium mellett is, sőt, általa támogatva, még talán köny­nyebben fejthet vala ki annyi erélyt, ln>gy a hadviselésben ama bűnök s hibák, melyekből a jelen veszélyek származtak, ne történjenek. A dictatori czím semmit sem változtatott volna

Next

/
Oldalképek
Tartalom