Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Tizedik könyv: Szegeden

Második fejezet. A kormány s országgyűlés működése Szegeden. 353 állapotairól interpellálhassák. Mert, ha közölök néhányan, J kik a kormány egyik vagy másik tagjával meghittebb lábon álltak, ezektől nyertek is némi értesülést: a nagy többség a kósza hírek és bizonytalanság hullámai által hányaték. Mindenki gyűlést óhajtott tehát, hogy a kormánytól számot kérjen. A hónap második tizedének végén, midőn számuk már A meghaladta a másfél százat, mivel Almássy Pál, ki régóta egyedül maradt volt az elnökletben, Szegeden szinte nem jelent meg, köz kívánat szerint, végre június 20-kán a korelnök, Palóczy László, hirdetett ülést. Megjelent a minisztérium is, és Szemere elnök-miniszter, be sem várván az interpellatiokat, mindjárt a megnyitás után egy jeles beszédben fejtegeté az ország állapotát. A nemzetnek, ugymonda egyebek közt, három óhajtása van. Első, hogy az ellenség legyőzessék; — se tekintetben előadá, hol és mi ereje van a nemzetnek fegyverben. A második közóhajtás, hogy a fellázadt népfajok kibékíttessenek; s megemlítvén, mi történt eddig e végre, kijelenté, hogy a kormány oly módon kivánja e kérdést elintéztetni, „hogy még a Mindenható is, ki kezében a népek sorsát mérlegezi, azt mondhassa a magyarról: e nemzet megérdemli a szabadságot, mert tudott lenni igazságos más nemzetek iránt, .... öldököltetése után is elég nagylelkű volt, testvéri kézzel nyújtani a béke olajágát ..." Tudtára adá egyébiránt a képviselő háznak, hogy a kormány a nemzetiségekről szóló törvényjavaslatot, melyet még Debreczenben, mindjárt a minisztérium megalkotása után benyújtani kivánt, de azt akkor, az országgyűlés elnapoltatása miatt nem tehette, mindjárt másnap előterjesztendi. A nemzet harmadik óhajtása, hogy Európa elismerje függetlenségét. Erre nézve elmondá, hogy ez még nem történt ugyan meg, s az európai politika jelenlegi viszonyai közt egyhamar nem is remélhető; azzal vígasztalá mindazáltal a képviselőket, hogy míg a kormányok ezt megHorvátb. M. A függetlenségi harcz tört. III. 23