Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Tizedik könyv: Szegeden

Első fejezet. Had munkálatok a Tisza jobb partján. 343 önnek, uram, egész bizodalommal az alkudozás útját ajánlom, ma I .I Adja ön tudtomra a feltételeket, melyek alatt ön lehetségesnek itéli megszűntetni a harczot, mely ezentúl önre nézve aránytalan; és én sietni fogok kieszközleni e tekintetben ő Magasságának, az orosz sereg fővezérének, rendeleteit. Szükségtelen hozzátennem, hogy ezen tőle veendő szabályok teljesen meg fognak felelni az igazságérzetnek, melytőrfőnököm át van hatva, s egyszersmind olyanok lesznek, hogy általok az ön s vitéz katonái becsülete a legkisebb csorbát sem fogja szenvedni. Fogadja ön, uram, megkülönböztetett becsülésem biztosítását. Gróf Rüdiger, főparancsnoka az orosz seregek egy hadtestének." „A mennyire emlékezem — mondja emlékirataiban Görgey — válaszom Rüdiger grófhoz lényegében a következő volt: „ — Hogy én egyátaljában nem volnék idegen, becsületes feltételek alatt békére nyújtanom kezemet, ha egyedül hadaim megmentése és saját személyem forogna kérdésben. „— Hogy azonban itt Magyarország megmentése forog fenn, melynek politikai lételét az osztrák császár és legközelebbi környezete megsemmisíteni szándékoznak; mire a legújabb időben, fájdalom, ő felsége az orosz császár is, — arról mit Magyarország nagyobb és jobb része akart s folyton akar, valószínűleg hibásan értesítve, — erős segédkezet nyújtott. — Hogy ennél fogva nekünk mind addig harczolnunk kell, míg békés polgártársaink a megigáztatás veszélyétől megszabadíttatnak, vagy mi az egyenetlen harczban elveszünk. — Hogy én mint katona s az országtól reám bizott hadak vezére csak ezen választ adhatom. — Hogy én hiszem, miképen ez iránt a magyar seregek minden vezére velem egyeulőleg gondolkodik; minél fogva nehéz lenne Magyarországot az egyes hadvezérekkel megkísértendő egyezkedések által megbékéltetni,