Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Tizedik könyv: Szegeden

Első fejezet. Hadi munkálatok a Tisza jobb partján. 321 Kossuth, ki részint azon hírek következtében, hogy az osz­trák had komáromi elsánczolt táborunkat már túlszárnyalta, s annak egy osztálya Buda felé nyomul, biztossága tekinteté­ből; részint hogy Perczellel, ki által Czeglédnél egy hadtestet szerveztetett, a hadi ügyek felett személyesen értekezzék, már 2-kán elhagyta a fővárost, — egy párszor jobbára csak azért jött oda vissza néhány órára, hogy annak levert hangu­latát némileg emelje. E végett, nem is oly pompával, mint június 5-kén, hanem gyalog haladt keresztül az utczákon az indóháztól szállásáig. De ennek sem lőn semmi hatása. Ujjongó néptömeg helyett csak egy csoport utczai suhancz s gyermek kiséré őt mentében. A főváros tekintete mindenkép nagyon szomorú volt. Kossuth még utóbb is néhány napot töltött Czegléden, jobbára a haza védelmével, hadi ügyekkel foglalkodva. E munkásságával azonban egyátaljában nem volt megelégedve a két fejű fővezérlet. Mészáros, mint engedékeny, gyönge jel­lem, Dembinski, mint idegen, s kit különben is csak Mészáros akarata tett részesévé a fővezéri hatalomnak, gyöngébb tekin­télyek voltak Kossuth előtt, mintsem hogy őt visszatarthatták volna attól, hogy a hadi tervekben, a hadseregek mozdulatai­ban az ő tudtok nélkül is, sőt kiadott rendeleteik ellenére ne intézkednék, legfölebb Perczeit, kivel most nagy egyetértésben volt, vonván be terveinek, rendelkezéseinek titkába. Mióta Jellasics a Bácskában a Ferencz-csatornáig felnyomult, Sze­ged egy napig sem volt biztosítva támadása ellen. A bántól kellett tehát mindenek előtt megszabadítani az alvidéket. A fővezér ez okból Wysocki. és Dessewffy tábornokok hadtestét Hatvanból, hol az a muszkákat tartá szemmel, Vetter altábor­nagy bács-bánsági hadseregéhez rendelte le, hogy ez Jella­sicsot mennél elébb megvei'vén, a többi hadakkal is mihama­rább a muszkák ellen fordulhasson. Kossuth azonban e hadát, midőn Nagy Kőrösről Bács felé indulóban vala, visszahivatta ésPerczcl rendelkezése alá helyezte. Mi több, midőn értesült, hogy Cscodajeff egy hadosztálylyal Tokajnál a Tiszán átkelt Horváth M. A függetlenségi harcz tört. III. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom