Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Tizedik könyv: Szegeden

1(3 ELSŐ FEJEZET. Hadi munkálatok a Tisza jobb partján. Mióta Görgey június 30-kán kelt levelében a kormány- 18'9- Jnlnak kijelentette, hogy a fővárost az osztrák sereg ellen többé KlVűun,as a J ' bJ & fővárosból. nem fedezheti, s még inkább mióta a kormány hadöszpontositási parancsait félre vetve, az engedetlensége s pártoskodása által támasztott viszályok közt a győzedelem reményét is mindinkább megcsökkentette: a kormánynak s ájul. 2-kán ismét megnyílt országgyűlésnek nem volt többé maradása a fővárosban. Az országgyűlés a jul. 2-kán tartott tanácskozmányban értesülvén az ügyek szomorú állapotáról, a kormány indítványa szerint, mint fentebb említettük, Szegedre tette át a maga s a kormány székhelyét. Es, ha nem is oly hanyathomlok sietséggel, mint az év első napjaiban, azonnal megkezdődött a költözködés a fővárosból. A papirpénz-sajtókat Duschek pénzügyminiszter, mindjárt az első napokban leszállíttatá Szegedre, hogy azok ott, a várban elhelyeztetvén, mihamarább megkezdhessék működéseiket. Mert, — mi sokak előtt megfoghatlannak látszék, s minek okait alább fejtendjük meg, a kormánynak alig volt annyi pénzjegy-készlete, kivált a kisebb jegyekből, hogy folyó kiadásait fedezhesse. E sajnos körülmény azon gondo-