Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Kilenczedik könyv: A harcz a szövetséges osztrák-orosz hadak ellen Görgey elvonultáig Komáromból

ötödik fejezet, kí erdélyi események július közepéig. 207 gát, a románoknak következő biztosításokat nyújt nemzeti- 1849. Máj. ségök tekintetében. 1. A magyar nyelv diplomatikai használata csak a törvényhozás és a közigazgatási ügyekre fog terjedni; a községi ügyvitel nyelvét a törvényhatóságok határozzák meg. 2. Azon megyékben, hol a románok többségben vannak, a tanácskozás nyelve román és magyar egyaránt lehet; a jegyzőkönyv mind a két nyelven vihető; s csak a nemzeti gyűléssel, a kormánynyal s a többi hatóságokkal való közlekedés legyen magyar nyelven. 3. A román iskolák nyelve román. 4. A szóbeli eljárású törvénykezésnél az illető hatóság nyelve használtatik. 5. A románok, folyamodásaikat anyanyelvükön nyújthatják be. 6. Az ó-hitű vallás, az egyházi s iskolai igazgatás tekintetében a többi vallásokkal egyenjogú, a románok püspökeiket a szerb papságtól függetlenül választhatják, s azok egyike patriarcha czímet nyerend. 7. A görög egyház részére a minisztériumban külön osztály lesz felállítva, kizárólag e vallásbeli egyénekből. 8. Iskoláik s templomaik minden más vallásokéival egyenlő jogban részesülnek. 9. Egyházi és iskolai alapítványaikat magok kezelendik. 10. A pesti egyetemnél számukra theologiai kar állíttatik fel. 11. Egyházi zsinatot évenként tarthatnak. 12. Azon községekben, hol többséget képeznek, a nemzetőrség vezényleti nyelve román lehet. 13. Minden álladalmi hivatal nyitva lesz előttök. III. Kik a magyarok ellen felkeltek, fegyvereiket a legközelebbi polgári hatóság kezébe leteszik. IV. A multakért mindenki amnestiát nyer.