Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Kilenczedik könyv: A harcz a szövetséges osztrák-orosz hadak ellen Görgey elvonultáig Komáromból

Negyedik fejezet. Bács-bánsági események július közepéig. 289 150 embere veszteségével visszaveretett ugyan; a harcz alatt wtó. Jui mindazáltal sikerült neki ostromlövegeinkbó'l tizennyolczat, néhány nap múlva pedig, egy újabb kitörésnél, ismét hetet beszegeztetnie. A kormány ekkor, mint alább elmondok leszünk, a fővárosból már kivonult, s mind a maga székhelyét, mind öszpontosításban lévő hadaink harczterét a déli vidékre készült áttenni. Vécseyhez ennél fogva mind sürgetőbb rendeletek küldettek, fejtene ki minden emberileg lehető erőt a várnak mennél elébbi megvételére, hogy az kezünkre jutván, Araddal együtt hadmunkálataink alapjává tétethessék. Vécsey tehát újabban is két ostromüteget hozatott át Aradról, s miután a beszegezetteket is kijavítatta, július 13-ka óta 68 lövegből folytatá, a hónap 4-kétől kezdve szakadatlan ágyúzást. 14-kén legiszonyatosabban folyt a tüzelés, a reákövetkezett éjen pedig, az ágyuk folytonos dörgése közt, az elsánczolt táborra is roham intéztetett. Ennek azonban csak az volt czélja, hogy a harcz alatt a második párhuzamos árkot is elkészíthessék s abba ostromlövegeket vihessenek. Mihelyt ez végrehajtatott, zászlóaljaink is visszavonattak az elsánczolt tábortól; s megint az ágyuk kezdék meg borzasztó zenéjöket. Ez három napig szünet nélkül folyt, 18-ka éjjelén azonban szünet álla be: ostromcsapataink rohamot intéztek a vár födött utja ellen, mely azonban pár órai erőködés után visszaveretett. De térjünk vissza a Bácskába, hol e közben jelentékeny események történtek. Guyon tábornok, mihelyt a 4-dik hadtest vezényletét Zsombolyán átvette, a fővezér, Vetter altábornagy parancsa szerint, a becsei hidat helyreállítván, június utolsó napjaiban a Tisza jobb partjára ment át, s a következő napokban Topolyán szállá táborba, egy dandárt Kohlman ezredes alatt Bajáig tolván előre oly utasítással, hogy a Dunán hidat készíttessen sKmety hadosztályával kapcsolatba lépjen. Tudjuk már, hogy Kmety, miután az ihászi csata következtében a Győrt tartó Pöltenbergtől jun. 27-kén elvágatott, Horváth M. A függetlenségi harcz tört. III. 19